A nyári időszámítás hasznos vagy káros mivoltáról manapság is minden óraállításkor élénk disputa folyik. 1916-ban a „praktikus németek” kiszámolták, hogy az egy órával eltolt nyári rend megtakarítást jelent a mesterséges világítóanyagok használatában, azaz ezzel is segítik a háborús erőfeszítéseket. A német óraátállítás elrendelése után aztán a többi központi hatalom, így Ausztria és Magyarország sem maradhatott ki a nyári időszámításból: 1916. április elején Berlinben a németek magyar kormányküldöttséget is meggyőzték az életbeléptetés fontosságáról. A közös óraátállításra április 30-án 23 órakor került sor, amikor egy órával előbbre, éjfélre ugrottak a mutatók. Az új rend májustól kezdve öt hónapra vonatkozott, az órák visszaállításának napja szeptember 30-a lett.
A nyári időszámítás bevezetése egyértelműen hadiérdekből, a takarékosságra hivatkozva történt, amit az is mutat, hogy az óraátállításról szóló magyar kormányrendeletet „a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések” alapján hozták meg. Az új rendtől több szempontból is nagy előnyöket vártak, ebből az egyiket a Népszava is kiemelte. A lap első – még a tényleges tapasztalatok előtti – értékelése a sportra vonatkozó pozitív hatásokra vonatkozott: „a sporttal foglalkozók napi munkájuk elvégzése után még órákat tölthetnek az est beállta előtt a szabadban”, valamint a nyári időszámítás „lehetővé teszi majd nappali világítás mellett több, illetve hosszabb tartamú sportversenyek rendezését”.

Felhasznált irodalom:
A nyári időszámítás életbeléptetése Magyarországon = Népszava, 1916. április 13.
A nyári időszámítás és a sport = Népszava, 1916. április 23.

Készítette: Ignácz Károly

Népszava, 1916. április 13.
A nyári időszámítás életbeléptetése Magyarországon

Az Angolországban régebben, Németországban és Ausztriában pedig nemrégiben elrendelt új, nyári időszámítást életbe lépteti egy kormányrendelet Magyarországon is. Az új időszámítás április 30-án éjjel 11 órakor kezdődik. Ekkor ugyanis 12 órára igazítják az órákat és az időszámítás ilyen mederben fog folyni egészen szeptember 30-ig, amikor a rendes időt mutatják majd az órák. Az új rend életbeléptetése előrelátható volt, amikor Németország elfogadta a nyári időbeosztás rendszerét. Tekintettel a közlekedési kapcsolatokra, mi is kénytelenek voltunk elrendelni az órák előbbre igazítását. Ebben az ügyben tanácskozást folytattak április első napjaiban Berlinben, és a tanácskozásokon Horváth Károly miniszteri tanácsos, valamint Ring Izsó főellenőr vett részt a magyar kormány nevében. A nyugati államok tapasztalatai szerint az órák nyári hónapokban való előreigazítása nagy megtakarítást jelent a világításban. Az időszámítás ügyével a vasárnapi minisztertanácson foglalkoztak a kormány tagjai, és az új rendet a kivételes törvények alapján rendeletileg léptetik éleibe. Az új órarend a hódított területeken is érvényes. Valószínű, hogy Románia, amellyel szintén tárgyalások folynak, követni fogja a központi hatalmak példáját.

Népszava, 1916. április 23.
A nyári időszámítás és a sport

A május elsején életbelépő új nyári időszámítás egyéb előnyei mellett a sportnak is hasznára lesz. Az új időszámítás, amint ezt a napilapok már ismertették, egyszerűen abból áll, hogy április 30-án éjjel 12 órakor minden hivatalos órát (és ezzel természetesen minden más órát is) egy órával előbbre, tehát egy órára igazítanak. Ezzel a kis „naplopással” elérik azt, hogy a reggeli munka – a nap állása szerint – egy órával előbb kezdődik és természetesen egy órával előbb végződik is. Ennek az új beosztásnak az iparban az a nagy előnye lesz, hogy a nap állása szerint még délután befejeződik a munka a gyárakban és műhelyekben, és így az este 6 vagy 7 óráig dolgozó munkás a nap állása szerint egész világos időben, 5, illetőleg 6 órakor hagyja el munkáját. Ez az intézkedés a praktikus németek számítása szerint havonta néhány millió megtakarítást jelent a különböző világítóanyagok (villany, gáz, petróleum) redukált fogyasztása mellett.
Ennek az új időbeosztásnak a sportra vonatkozó hatása abban fog megnyilvánulni, hogy a sporttal foglalkozók napi munkájuk elvégzése után még órákat tölthetnek az est beállta előtt a szabadban. Különösen áll ez a munkássportolókra, akik a nap állása szerint különösen a nyári időszakban 2–3 órát is hódolhatnak a sportnak. A sportversenyek és labdarúgó mérkőzéseknek is javára szolgál az új időbeosztás, amely lehetővé teszi majd nappali világítás mellett több, illetve hosszabb tartamú sportversenyek rendezését.