Népszava, 1914

Sztrájkoló bárónőről ír a Népszava

„Bárónő a varrógép mellett” – ez volt a címe annak a Népszava-hírnek, amely 1918. március 16-án jelent meg a lapban. Egy nagyváradi varrodában ugyanis dolgozott egy bárónő is, aki együtt sztrájkolt a többi varrónővel, amikor azok az alacsony bérek miatt tiltakozásul beszüntették a munkát. Rehovszky Paula bárónőről van szó, aki állítólag egy pincelakásban lakott a partiumi nagyvárosban, pontosabban annak külvárosában. A főnemes „nagyon szerény viszonyok között él” – számoltak be róla a korabeli lapok (a Népszava is egy másik újság alapján írt az esetről). Rehovszky Paula két év óta élt ekkor már Nagyváradon, és elmondása szerint „rokonai támogatását nem veszi igénybe, mert két keze becsületes munkájával akarja megkeresni a kenyerét”.
A bárónőről más emléket azonban, mint a Népszava cikkét, nem lehetett feltárni, és a Rehovszky család báróságáról sem lehet adatokat találni: sem Nagy Iván, sem Gudenus János József genealógiai munkáiban nem lelhetőek fel. Az 1918-as Népszava-hírt ezért érdemes óvatosan kezelni. Ha elírásról volt szó, akkor Rehorovszky néven egyébként találni egy kétséget kizáróan nemesi családot Magyarországon – ők szerepelnek Nagy Iván Magyarország családai című munkájában, de főnemességről az ő esetükben sem beszélhetünk. (A Rehorovszkiak „i”-vel is előfordulnak a forrásokban.) Mindezen túl az sem kizárt, hogy Rehovszky Paula bárónő volt annak ellenére, hogy a Rehovszkyak nem voltak azok, a korabeli újságok ugyanis egy esetleges báró házastársát is bárónőnek hívták sokszor, és nem bárónénak nevezték a feleségeket.
A Népszava e már-már bulvárhírnek minősíthető eset mellett, ugyanebben a számában két munkás haláláról is beszámolt. Mindkét munkahelyi baleset a MÁV-nál történt. Az egyik a miskolci pályaudvaron, ahol tolatás közben egy 18 éves férfit zúzott agyon a vonatok ütközője. A másik végzetes baleset a Kőbányai úti gépgyárában történt, ahol egy 61 éves, a cégnél 33 éve dolgozó mázolómunkás mindenféle biztosító eszköz nélkül, egy szál deszkán dolgozott 16 méteres magasságban, megszédült és lezuhant. A Népszava ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a MÁV az első világháború közepette nem (sem) törődött a munkahelyi biztonsággal.

Felhasznált irodalom:
Bárónő a varrógép mellett = Népszava, 1918. március 16.
Egy szál deszkán dolgozott 16 méter magasságban = Népszava, 1918. március 16.
Vasutassors = Népszava, 1918. március 16.
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedéki táblákkal. Pest, 1862.
Gudenus János – Szentirmay László: Összetört címerek. Budapest, 1989.
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. III. kötet. Budapest, 1998.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Népszava, 1918. március 16.
Bárónő a varrógép mellett

Egyik esti lapban olvassuk: Egy nagyváradi varrodában a varrónők abbahagyták a munkát. A varrodában dolgozott Rehovszky Paula bárónő is, aki csatlakozott a mozgalomhoz. Egy hírlapíró fölkereste a bárónőt, aki a külváros egyik pincelakásában lakik és nagyon szerény viszonyok között él. Elmondotta, hogy két év óta él Nagyváradon, rokonai támogatását nem veszi igénybe, mert két keze becsületes munkájával akarja megkeresni a kenyerét. A bérmozgalomban részt vesz, mert kevésnek tartja a bért, s mert együtt érez munkástársaival. Íme a polgári sajtó is szükségesnek tartja leszögezni, hogy van egy bárónő, aki „becsületes munkájával akarja megkeresni a kenyerét”.

Népszava, 1918. március 16.
Egy szál deszkán dolgozott 16 méter magasságban

A MÁV Kőbányai úti gépgyárában történt csütörtökön. Az ott 33 év óta alkalmazásban állott 61 esztendős Woppel István mázolómunkás lezuhant és meghalt. Lezuhant 16 méter magasságból. Egy szál deszkán állott a szédítő magasságban és úgy dolgozott. Megszédült, elvesztette az egyensúlyát és lebukott a mélységbe, ahol holtan terült el. Megkapta félszázados robotolásának a jutalmát, 33 évig dolgozott a MÁV-nál és egy keskeny szál deszka átbillenttette oda, ahonnan nincs többé visszatérés. Ez a szál deszka azonban azt is bizonyítja, hogy a MÁV-nál nem törődnek a munkások testi épségével. Semmit sem törődnek vele. Mert ha törődnének, akkor nem engedték volna meg, hogy szerencsétlen öreg munkás egyetlen szál deszkán végezze munkáját. A békében nem törődtek a munkások életével. Most tízezrek pusztulnak naponta a harctereken. Gondolják, eggyel több vagy kevesebb – egyre megy.

Népszava, 1918. március 16.
Vasutassors

A miskolci rendező pályaudvaron Hrabovszki József 18 éves kocsifékező a tolatómozdony ütközője közé került, amely a mellét összelapított. Azonnal meghalt.