1918. október elsején egyszerre adott hírt a Népszava Szabó Ervin, a szociáldemokrata pártideológus és könyvtárszervező haláláról, illetve Duczyńska Ilonának, a szabadgondolkodókat tömörítő Galilei Kör egyik fiatal aktivistájának, bölcsészhallgatónak és szeretőjének, Sugár Tivadarnak az elítéléséről.
Címke: nőkérdés
Feministák követelése: nők is legyenek ott a béketárgyalásokon
„A magyar feministák egyesületének megbízásából Bédy-Schwimmer Róza és Szirmay Oszkárné szerdán felhívták a külügyminisztert, hogy nemzeti és nemzetközi ismert pacifista képviselőkből alakítson béketanácsot, amelyben a nők is képviselve legyenek” – írta 1918. október 11-én a Magyarország.
Az elárverezett lány – Budapest, Révay utca, 1918
Elképesztő hírről számolt be 1918. szeptember 13-án a Budapesti Hírlap. A világháború borzalmat, fizikai szenvedést, halált, sebesülést, nyomort, éhezést hozott magával. Ám a teljes elembertelenedés jelei ritkán váltak annyira szembetűnővé, mint annak a visszataszító híradásnak a nyomán, amiről a lap ezúttal beszámolt.
A leendő nyilaspárt-alapító zsidózása után leszavazzák Tiszáék a nők választójogát
Száz évvel ezelőtt, 1918. május 31-én feministák támadták le a parlamentből távozó miniszterelnököt, Wekerle Sándort, hogy miért utasították el a választójogi bizottságban a nők szavazati jogáról szóló javaslatot. Wekerle azt ígérte, módosító javaslatot nyújtanak majd be,
Igazságot szolgáltattak
A nők társadalmi helyzetének megítélése sokat változott az első világháború alatt, különösen a munkaerőpiacon betöltött szerepük értékelődött fel – mindez azonban nem jelentette azt, hogy fizetésük és megbecsülésük is nőtt volna ezekben az években.
A telefonközpontban dolgozó, nyilvánvalóan túlterhelt munkatársak nem tudtak robotokhoz hasonlóan dolgozni,
Móricz Zsigmond a középosztály összeomlásáról
Móricz Zsigmondot realista prózái, a paraszthősök, a falvak és a vidék világának ábrázolása tette ismertté. A háborús évek alatt haditudósítóként is dolgozó Móricz írásait rendszeresen közölték a fővárosi hírlapok. A Pesti Hírlap 1918. május 26-i száma azt az esszéjét hozta le, amelyben egy tragikus sorsú idős „úrinőt” jellemez
Beperelte az apját a 17 éves lány, miután az az utcán felpofozta
A női egyenjogúság, a családon belüli erőszak és a gyermekek, illetve a fiatalkorúak jogai a háborús években még a Monarchia fejlettebb felében, Ausztriában sem a modern világot idézték. A testi fenyítés, a fizikai bántalmazás nem volt ritka családon belül. Ezt elégelte meg egy fiatal lány Bécsben