Budapesti Hírlap

Szirmai Albert dalai a Szegény magyar vérről

Címkék
kultúra, zene

Szegény magyar vér címmel jelentek meg 1918 márciusában Szirmai Albert zeneszerző új dalai. A megjelenésről beszámoló Budapesti Hírlap szerint a sanzonok nem voltak könnyed hangvételűek. „Mindegyiken szembetűnik a háború hatása” – jegyezte meg a lap. A dalok szövegei többek között Gyóni Gézától, Gábor Andortól és Szép Ernőtől származtak. „Szirmai Albert melódiái választékosak, kerülik a közönséges hatást, a trivialitást” – állt a cikkben.
Szirmai 1928-ig élt Magyarországon, ezután Amerikába emigrált, ahol nem volt túlzottan sikeres. Legismertebb darabja a Mágnás Miska című operett, amelyet 1916. február 12-én mutattak be, Latabár Kálmán és Fedák Sári főszereplésével. Noha a darab sikeres volt, szerzője zsidó származása miatt a harmincas évek végétől egészen 1945-ig nem is játszották. Végül 1948-ban megfilmesítették, legendás szereposztása (többek között a Latabár-fivérek, Mészáros Ági és Sárdy János is játszottak benne) miatt a legsikeresebb magyar mozgóképek közé tartozik, a Wikipedia szerint tízmillióan látták.
Szirmai élete végéig Amerikában élt, de a háború után többször is hazalátogatott és egy-két darabját ekkor be is mutatták Magyarországon.

Felhasznált irodalom:
Szegény magyar vér = Budapesti Hírlap, 1918. március 15.
Mágnás Miska. A Király Színház bemutatója. = Budapesti Hírlap, 1916. február 13.
Szirmai Albert; Sirmay Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
Szirmai Albert  Forrás: Wikipedia

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Budapesti Hírlap, 1918. március 15.
Szegény magyar vér

Ezzel a címmel egy füzet dalt bocsátott közre egyik legtalentumosabb zeneszerzőnk a könnyed zsánerben, Szirmai Albert, kinek népszerűsége ma van delelőjén. Dalai azonban nem könnyed kabarépoémák, mély érzésűek, a lélek bensejéből fakadók. Mindegyiken szembetűnik a háború hatása. Szövegük Gyóni Gézától, Emőd Tamástól, Szép Ernőtől, Gábor Andortól és másoktól való. Szirmai Albert melódiái választékosak, kerülik a közönséges hatást, a trivialitást, harmonizálásuk is mindig ízléses és előkelő. Technikája általában a legjobb külföldi mesterek hatása alatt csiszolódott és finomodott. Rendkívül sok szenvedelmet, egész kis drámát tud összesűríteni egy-egy ilyen dalban. Legnagyobb részének komor az alaptónusa és magyaros a levegője. Valamennyinek van egy nagy előnye, igen könnyen énekelhető. A kötet a Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelent meg.