Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Szemünk fénye, a gyermek

A háború évei alatt jelentősen csökkent a születések száma – ami érthető, hiszen a potenciális apák a lövészárkokban harcoltak – és nőtt a csecsemőhalandóság, ami részben az egészségügyi ellátás, részben az anya- és csecsemővédelem hiátusaira vezethető vissza. A nagyobbacska gyerekek megfelelő ellátása és gondozása is problémát jelentett: nem voltak gyermekintézmények a bölcsődés és óvodáskorúak számára, az elemi iskolákból sokszor hiányzott a képzett tanerő, a magukra maradt anyák pedig napi 10-12 órában dolgoztak, hogy eltartsák magukat és gyermekeiket. Ennek fényében különösen érdekesek a Gyermektanulmányi Társaság 1917. novemberi közgyűlésén elhangzottak: az előadások egyértelműen a tehetséggondozásra fókuszáltak. A megjelentek azt szorgalmazták, hogy a Társaság készítsen törvényjavaslatot a tehetséges gyermekek gondozásáról, és a cél érdekében egyeztessen különböző jótékony és tudományos egyesületekkel. Ez a cél dicséretes, de a kezdeményezés aligha segített az alsóbb néposztályok éhező gyermekein.

Felhasznált irodalom:
Országos gyermektanulmányi tanácskozás = Budapesti Hírlap, 1917. november 6.
A Gyermektanulmányi Társaság közgyűlése = Pesti Hírlap, 1917. november 4.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1917. november 4.
A Gyermektanulmányi Társaság közgyűlése

Szombat délután tartotta meg a Magyar Gyermektanulmányi Társaság gróf Teleki Sándor v.b.t.t. elnökletével ez évi rendes közgyűlését, amelyen Nagy János államtitkár, Ilosvay Lajos v.b.t.t., Angyal Pál egyetemi tanár és még számosan jelentek meg. Az elnöki megnyitó beszéd után dr. Ranschburg Pál üdvözölte meleg szavakban az elnököt. A titkári jelentés meghallgatása után a választásokat ejtették meg. Elnökké újra gróf Teleki Sándort választották meg, ügyvezető elnök Nagy László, elnöktársak dr. Balogh Jenő, Bárczy István és dr. Ranschburg Pál lettek. A tisztikar és a választmány megválasztása után a közgyűlés véget ért.