Címke: gyerek

Szabaduljon föl minden törvénytelen gyermek!

Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.”

A botrányos nyaraltatásról a magyar gyerekek említése nélkül beszél a király

Elképesztő körülmények közé kerültek az adriai jutalomüdülésre szállított magyar munkásgyerekek 1918 nyarán. A kivételes pihenési lehetőség végül korántsem bizonyult rózsásnak: a gyerekek egyaránt nélkülözték a vizet, élelmet, takarót és rendes szállást is. Bár közel jártak a vízhez, sokszor a tengerpartra se jutottak ki, koszos és sötét házak porában játszottak.

Két vidéki városban is alig járnak iskolába a gyerekek

Az oktatás leépüléséről számolt be 1918-ban a Népszava. A lap azt írta, hogy a háború első éveiben sok helyütt az iskolákat laktanyának használták, majd erdélyi menekültek beszállásolására szemelték ki azokat. Így történt ez Székesfehérváron is a szociáldemokrata lap szerint.

Pesti Hírlap, 1914

Nem kívánt gyermekek?

A háborús évek alatt egyre-másra tudósítottak a lapok meggyilkolt vagy sorsukra hagyott csecsemőkről, köztéren talált halott gyerekekről. A cikkek szerzői a legtöbb esetben semmiféle együttérzést nem tanúsítottak a „keményszívű anya” iránt, még akkor sem, ha az újszülöttjét gondosan felöltöztetve helyezte el egy kórház lépcsőjén – azaz életétől nem akarta megfosztani,

Pesti Hírlap, 1914

Szemünk fénye, a gyermek

A háború évei alatt jelentősen csökkent a születések száma – ami érthető, hiszen a potenciális apák a lövészárkokban harcoltak – és nőtt a csecsemőhalandóság, ami részben az egészségügyi ellátás, részben az anya- és csecsemővédelem hiátusaira vezethető vissza.

Tornaünnep az Üllői úton

Nagyszabású sportfelvonulást rendeztek az Üllői úti Ferencváros-pályán 1917 júniusában. A közel húszezer ember ezúttal nem Nemes Sándor vagy Tóth „Potya” István góljai miatt látogatott ki a Népligetbe (egyébként a Schlosser Imre nélküli Fradinak nem volt túl jó idénye, az MTK, a Törekvés és az Újpest is megelőzte őket), hanem középiskolások tömegeit figyelték.

Anya- és csecsemővédőnők vezérfonala – Kézikönyvet adott ki védőnőknek a Stefánia Szövetség

Sokszor hallani a magyar védőnői hálózat világszinten egyedülálló voltáról. Ennek előzményei az első világháború alatti évekig nyúlnak vissza, amikor az életének önkezével véget vető trónörökös, Habsburg Rudolf özvegye, az akkor már ötvenes éveiben járó belga Stefánia hercegnő helyettes védnökségével (róla nevezték el a Stefánia-vagdaltat és a Stefánia-tortát is),