Sokan Ady Endréhez és a századelő Magyarországához kapcsolják a „hárommillió koldus országa” kifejezést, mivel az megjelent József Attila Ady emlékezete című 1930-as versében is. A szóösszetétel azonban egy, a később szélsőjobboldalra sodródó szociológus, Oláh György leleménye,
Címke: társadalmi berendezkedés
Édes Anna – az élet cseléd nélkül
Érdekes hírt hozott le 1916 júniusában a Pesti Hírlap. A cikk egy olvasói levél nyomán született, írója, a hadbavonult magántisztviselő felesége a nehezen beszerezhető élelmiszerek felett panaszkodik. Az írás sokat elárul a középosztálybeli nők helyzetéről: férjük távollétében ők maguk is dolgozni kényszerültek,
Ki védi meg a cselédeket?
A dualizmus korának házi cselédei sok tekintetben a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai közé tartoztak. Bár elvileg bérért szegődtek el gazdájukhoz, a kettejük közt fennálló jogviszony nem volt egyenrangú, ami leginkább abban mutatkozott meg
Középosztályi gondok
A háború azonnali gazdasági hatásai szinte mindenkit kivétel nélkül elértek, akár a hátországban, akár a fronton élték meg ezt az időszakot. A helyzet enyhítését szolgáló kezdeti intézkedések természetesen a bevonultak családjainak megsegítését célozták,
Állam, mozgósítás, társadalom
A sajtó a háború kitörésétől kezdve folyamatosan beszámolt a hátország társadalmi szerepvállalásáról. Hadikórházak alakultak és kórházvonatok indultak, pártok és jótékony egyletek nevében segélyalapok szerveződtek a rokkantak és a kereső nélkül maradt családok számára.
Előbb az oltár, aztán a front
Természetes, hogy a háborúban nemcsak a múzsák hallgatnak, de ritkábban szólal meg a nászinduló is. A párok hónapokon, akár éveken át csak tekervényes utakat bejáró leveleket válthattak egymással.