1914. augusztus 8-án bojkott-felhívás jelent meg Az Estben. Eszerint a budapesti kereskedők már a Franciaországgal beálló hadiállapot előtti napokban központi irodát állítottak fel a VI. kerületben, ahol a francia áruk elleni bojkott-mozgalmat kívánták koordinálni.
A háborút viselő államok sokféleképpen támaszkodtak saját hátországukra: az adománygyűjtések, hadikölcsön-jegyzések, az önkéntes szolgálatok, a horgoló-mozgalom a társadalom aktivitását mutatják.
A háború kitörését követően szinte minden országban megindult az ellenség szimbolikus megsemmisítése is. Ennek leglátványosabb formája a közterületek, intézmények, alkalmanként a települések névváltoztatása volt.
A háborús propaganda egyik fő funkciója a hátország háború iránti elkötelezettségének, sőt lelkesültségének fenntartása és erősítése volt. A hadviselő felek sajtója saját katonáik hősiessége mellett részletesen beszámolt az ellenség „rémtetteiről”, kegyetlenségéről és gonoszságáról is.
Alighogy elkezdődött a háború, az állam szinte azonnal számított a társadalom anyagi támogatására a háborús kiadások finanszírozásához.
„Mögöttem felkötött kezű sebesült közkatona ült” – kezdte tudósítását a Pesti Napló szerzője a Varsótól az Adriáig című darab 1914. szeptember 15-i ősbemutatójáról.
