Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek,
Címke: gyerekek
A Monarchia bukásának jelképe: az 1918-as „királyi” gyereknyaraltatás kudarca. I. rész
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek,
Gyermeknyaraltatás az Adrián – közben az antant a kikötőket bombázta
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején 1917-ben szervezték meg először itthon a rászoruló gyermekek nyaraltatását a király, IV. Károly nevében. 1918-ban folytatódott a munkásgyermekek nyaraltatását biztosító akció, amelyért Vadnay Tibor kormánybiztos volt felelős. A Magyarország 1918. július 13-án arról számolt be, hogy már a második „gyermekvonat” is elindult
Munkásgyermekek nyaraltatását szervezik Károly király nevében
A gyermeknyaraltatást sokan a Tanácsköztársasághoz, illetve az államszocializmus időszakához kötik Magyarországon. Zánka és Csillebérc előzményei azonban az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza. Az 1917-es „sikeren” felbuzdulva, 1918-ban ugyanis megint szervezni kezdte Vadnay Tibor kormánybiztos a munkásgyermekek nyaraltatását
Magas hegyek között…
A hátországi viszonyok és ellátási nehézségek a gyerekek mindennapjaira is hatással voltak. Bár az ő helyzetüket sem tudták mindenre kiterjedően enyhíteni, a gyermekekre vonatkozó társadalmi konvenciók miatt számos olyan kezdeményezés született, amelyik legalább a gyerekek
A bolond meg a gyermek
A társadalom gondoskodó keze 1917-re már azokat a hadiárvákat is elérte, akiket az egészségügyi hatóságok – még árvaságra jutásuk előtt – gyengeelméjűnek minősítettek.
A budapesti állami gyógypedagógiai intézet karolta fel
A tej élet, erő, egészség
Az áruhiány, pontosabban az el nem érhető élelmiszerek pótlása hihetetlen fantáziahullámot indított el a lakosság körében. Az egyik alapvető élelmiszert, a tejet először vizezték – amíg volt mit hígítani –, majd 1915 novemberében tejigazolványt vezettek be, ekkor még csak két fontosabb csoport, a két éven aluli gyerekek és a betegek számára.
