Az első világháborúban a hadsereget és a civil lakosságot egyaránt sújtó járványokról — a koleráról, vérhasról, különösen a háború végén megjelenő spanyolnátháról — szinte mindenki hallott. Az azonban kevésbé ismert,
Címke: egészségügy
A paksi csecsemőhalálozás és a magyarországi gyermekvédelem
„Álmomban, ha egyszer Cézár lehetnék, Magyarországon tíz esztendőre minden ünnepet betiltanék, minden szónoklatot ötévi fegyházzal sújtanék, a szebbeket tíz esztendővel.” – fakadt ki Az Est riportere, Fényes László paksi tudósításának végén.
A sebészet új útjai
Az első világháború idején a sebészet robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A lövészárokból lőtt, szúrt sebbel vagy repesz okozta sérüléssel a frontvonal mögé szállított katonákat azonnal el kellett látni, hogy „stabilizált” állapotban kerülhessenek a katonai kórházakba.
Rejtő után szabadon – hogy készül a Mit ír az újság?
Az 1915. novemberi Pesti Hírlapot böngésztük újabb érdekes cikk után kutatva, mikor megakadt a szemünk egy néven: Hültl Hümér. Jó Rejtő-olvasóként egyből asszociáltunk Troppauer Hümérre, de a furcsa név csak nem hagyott nyugodni.
ODOL – a magyar fogorvosok ajánlásával
Az ODOL márka 1892 óta van jelen a fog- és szájápolással foglalkozó termékek piacán. Maga a szó a görög fog (odous) és a latin olaj (oleum) keverékéből származik. Forgalmazója, a drezdai vállalkozó, Karl August Lingner először szájvizet dobott a piacra, ezt követték további termékei.
Kórház a város szélén
1915 nyarán Budapestre látogatott a trónörökös pár. Sűrű programjukba beiktatták a Monarchia egyik legnagyobb, ideiglenes hadikórházának megtekintését, igaz, az Üllői út mentén kiépült – majd az egész világháború alatt egyre terjeszkedő – barakk-kórházba csak Zita hercegnő jutott el.
Frakk, a macskák réme
Tény, hogy a háború idején a kutyákat, lovakat, öszvéreket, postagalambokat, tevéket és egyéb állatfajtákat egyetlen szóval nem kérdezték meg, hogy akarnak-e hősi halált halni a haza védelmében, hanem egyszerűen csak besorozták őket.
