Az első világháború időszaka a mozi nagy fellendülését eredményezte egész Európában: sajátosan demokratikus jellegű tömegszórakozássá vált, ami mögött ott rejlett a háborús hétköznapoktól történő menekülés vágya. Ugyanakkor ez a filmekkel szembeni, főleg konzervatív ellenérzéseket is felerősítette. E kritikák mögött az ún. morális pánik jelensége állt, azaz az attól való félelem, hogy a háborús hátországban felborul a társadalmi rend, és fellazulnak az erkölcsök – és mi más állna e veszély mögött, ha nem a média? Amikor tehát Magyarországon emelkedni kezdett a fiatalkori bűnözés 1916-ban, akkor azt nemcsak a háborús helyzettel (széthulló családdal) magyarázták, hanem a mozi „züllesztő hatásával” is. Így felvetődtek olyan tervek, hogy előzetes cenzúra alá vegyék a filmeket, illetve a gyermekeket eltiltsák a mozik látogatásától. Végül azonban ilyen szabályozásra nem került sor a háború alatt.
Egy ilyen tervezet okán foglalkozott a kérdéssel a Népszava is 1916 októberében. A szociáldemokrata napilap elvi jelleggel utasított el minden cenzúrát – „a mozicenzúra ellen tehát tiltakoznia kell mindenkinek, aki nem tartozik a reakció táborába”. Ugyanakkor az újság azzal egyetértett, hogy „az izgató, fárasztó mozielőadás” nem való egy gyermeknek, aki inkább csak „járjon iskolába, tanulja meg a leckéjét, szabadidejében játsszék, mozogjon a szabadban, este elfáradtan és jókor feküdjék le, és aludjék minél többet”.
Felhasznált irodalom:
Cenzúra a mozi ellen = Népszava, 1916. október 16.
Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus, az első világháború Magyarországán. Budapest, 2008.
Sipos Balázs: Az első világháború médiahatásai = Médiakutató, 2010. tavasz
Készítette: Ignácz Károly
Népszava, 1916. október 16.
Cenzúra a mozi ellen
Budapesten akarják kipróbálni?
A belügyminisztérium kezdésére a fővárosi államrendőrség még a háború kitörése előtt különféle javaslatokat dolgozott ki a mozgószínházak új szabályozására, hogy mint külföldön, úgy nálunk is előzetes cenzúra alá vegyék a filmeket. Ezzel a rém- és detektívdrámákat s az erkölcsrontó filmeket akarják kiküszöbölni.
A tervezet egyik lényeges pontja az, amellyel a gyermekeket eltiltják a mozi látogatásától. A mozi megrendszabályozását az egész ország mozijaira kiterjedően tervezik s az új rendszabály életbeléptetését a háború kitörése akadályozta meg. Hír szerint a terv napirendre tűzésére az adott okot, hogy egy filmkölcsönző cég meztelen női fotográfiákat közölt és küldött szét reklámként, továbbá, hogy a minisztériumban kialakult fölfogás szerint a gyermekek bűnre való hajlamosságát a detektív- és egyéb rémdrámák mozdítják elő. A minisztériumnak az a szándéka, hogy egyelőre, kipróbálás végett Budapest területére léptetik életbe az új rendszabályzatot.
Mi a cenzúrát minden formájában a leghatározottabban ellenezzük; de a leggyűlöletesebbnek azt a cenzúrát tartjuk, amelynek gyakorlását a rendőrség hatáskörébe utalják. Még a legkiválóbb írókból és pedagógusokból álló cenzúrázó bizottságot is veszedelmesnek, megengedhetetlennek tartjuk, mert a gondolat megnyilatkozásának minden korlátozása káros; káros főképpen azért, mert tág kaput nyit a visszaéléseknek, hiszen ki tudná tárgyilagosan megállapítani, hogy hol kezdődik a művészietlenség, az erkölcstelenség, a közveszedelmesség? – Bizonyos, hogy cenzorokul mindig az uralkodó rend cselédeit, „megbízható” híveit alkalmazzák, tehát a cenzúra természetes ellensége minden új eszmeáramlatnak, világnézetnek. A mozicenzúra ellen tehát tiltakoznia kell mindenkinek, aki nem tartozik a reakció táborába.
Azt, hogy a gyermekeket egyáltalában ne engedjék a moziba, mi is helyeseljük. (Persze, a tisztán pedagógiai célból rendezett mozielőadások más elbírálás alá esnek.) A gyermek járjon iskolába, tanulja meg a leckéjét, szabadidejében játsszék, mozogjon a szabadban, este elfáradtan és jókor feküdjék le és aludjék minél többet, az izgató, fárasztó mozielőadás nem való neki.
