Tűzvész pusztított 1918 júliusának közepén Parádon, a híres fürdőhelyen, amely 1918-ban éppen a Károlyi grófok tulajdonában volt. A tűzvész idején a helyszínen tartózkodott Károlyi Mihályné is, a későbbi „vörös grófnő”, aki a „hajléktalanná vált fürdővendégeknek felajánlotta nélkülözhető lakosztályait” – írta a Pesti Hírlap. A tűzben a fürdőépület égett le, a veszélyt az igazgató és egy munkás észlelte, majd felébresztették az alvó vendégeket, akik futva menekültek ki a lángoló épületből. A kiérkező tűzoltók az égő fürdőt már nem tudták megmenteni, de a szomszédos házakat igen. A parádi gyógyfürdő eredetileg Rákóczi-, majd Grassalkovich-birtok volt, később két bérlője fejlesztette létesítményeit: elsőként Ullmann Móric, aki 1847-es halála előtt még a Pest-Vác vasút finanszírozásában is részt vett bankárként. A Károlyi grófok a XIX. század közepén szerezték meg Parád tulajdonjogát, ahol továbbra is virágzott a fürdőélet. A fürdő az 1930-as években nemzeti tulajdonba került, mikor tulajdonosát, Károlyi Mihályt, az 1918-19-es miniszterelnököt és köztársasági elnököt a Horthy-kor elején perbe fogták és birtokait elkobozták. Károlyi és felesége, Andrássy Katinka itt töltötték egyébként mézesheteiket is.

Felhasznált irodalom:
Tűzvész Parádon = Pesti Hírlap, 1918. július 16.
Történelmi áttekintés. Forrás: paradfurdo.hu

Készítette: Szegő Iván Miklós

Pesti Hírlap, 1918. július 16.
Tűzvész Parádon

Vasárnapra virradó éjszaka tűz támadt a parádi fürdőépületben. Oly erővel terjedt a veszedelem, hogy az épület megmentésére gondolni sem lehetett és csak megfeszített munkával sikerült a tüzet annyira lokalizálni, hogy a szomszéd épületek sértetlenek maradhattak. A tüzet éjfél után két óra körül vette észre az egyik igazgató és egy munkás. Néhány pillanat alatt fellármázták az égő házban alvó vendégeket, akik hiányos ruhákban futva menekültek a veszedelem színhelyéről, mire a községi és uradalmi tűzoltóság a fürdőtelepre ért, addigra az egész épület lángokban állott. Végül is a tűzoltók fáradságos munka után megakadályozták, hogy a lángnyelvek a szomszédos épületekre is átcsapjanak. Reggelig leégett egy épület harminc vendégszobájával, melyekben bent veszett a vendégek összes holmija, tönkrement továbbá a kazánház is. A tűzoltók munkáját módfelett megnehezítette az a körülmény, hogy a villanyvilágítás nem működött, tehát sötétben kellett dolgozni. Gróf Károlyi Mihályné, aki Parádon tartózkodik, a hajléktalanná vált fürdővendégeknek felajánlotta nélkülözhető lakosztályait. Éjszaka érkezett jelentés megállapítja, hogy a fürdőhelyen egy épület leégett ugyan, mindazonáltal a fürdőhely továbbra is üzemképes és a fürdővendégek ellátása és gyógyhasználata biztosítva van.