A Feministák Egyesületének röplapja, PIL

Nők, ne politizáljatok! – egy betiltott feminista kongresszus 1916 nyarán

1916 júniusában a magyar feministák kongresszust szerveztek, amely azonban a kormányzat merev elutasítása miatt elmaradt. A hatalom az engedélyt megtagadó rendőrség útján „üzente meg”, hogy a társadalmi feszültségek fokozására vagy akár csak azok nyilvános fórumon való megjelenítésére alkalmas rendezvény nem kívánatos. Tegyük hozzá: tette ezt egy olyan időszakban, amikor az elhúzódó háború mind jobban érezhető következményei frusztrálták a társadalmat.
A magyar feministákéhoz hasonló egyesületek Európa számos országában létrejöttek a századforduló táján. Legtöbbet az angol választójogi harcosokról, a szüfrazsettekről olvashattunk, akik – anarchista kortársaikhoz hasonlóan – merényletek tervétől sem riadtak vissza küzdelmük sikeréért. Az 1916-os kongresszust tervező Feministák Egyesülete 1904-ben alakult, a Nőtisztviselők Országos Egyesületéből vált ki.
Ez utóbbi egyesület még múlt századi volt, hiszen az 1880-as évek közepétől már nők is betölthettek közhivatalt Magyarországon, 1895-től pedig bizonyos egyetemi szakokra is beiratkozhattak. A Feministák Egyesületének egyik alapítója és világháború alatti elnöke, Glücklich Vilma volt az első, aki ezzel a lehetőséggel élt, és bölcsészdiplomát szerzett a budapesti egyetemen. Az Egyesület 1907-ben lapot is indított, amely először A Nő és a Társadalom, majd 1914-től  A Nő címmel jelent meg, illetve második orgánumként kiadták a Nők Lapját is. Az 1916-os kongresszustól a hatóságok elsősorban azért „tartottak”, mert világos volt, hogy egy 1916 közepén tartott kongresszus nem fog megmaradni a „biztonságos” női kérdéseknél, az anya- és csecsemővédelem ügyénél vagy a nők pályaválasztásának segítésénél – amiért egyébként Glücklich maga is sokat tett, mikor Pályaválasztási Tanácsadót alapított. Ahogy Az Est felidézte, az alkalomra elkészült meghívó is többet „ígért” egyszerű tanácskozásnál, hiszen a borítóján egy asszony volt látható, aki letépi bilincseit, mögötte pedig a vigyorgó Halál leselkedett: nem szükségeltetett élénk fantázia a háborús szimbolika felismeréséhez. Glücklich Vilmáról, a magyarországi feministák vezetőjéről pedig köztudott volt békepártisága, hiszen részt vett a bő egy évvel korábban tartott hágai – jellemző, hogy e rendezvénynek egy semleges állam adott otthont – női békekongresszuson és tagja volt az ott megalakult Nők Nemzetközi Béke Ligájának is.

Felhasznált irodalom:
A feministák kongresszusa elmarad = Az Est, 1916. június 10.
Antoni Rita: A magyarországi feminista megmozdulások története = Nőképek kisebbségben: tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. Szerk. Bolemant Lilla. Pozsony, 2014. 18-29.
Kemény Gábor: Glücklich Vilma és a magyar feminista mozgalom = Korunk, 1927/12.

Készítette: Takács Róbert