Az Est

Megalakul a Magyar Nők Klubja

„Tegnap délután óta egy klubbal gazdagabb Magyarország. A Bristol szállodában mintegy százötven hölgy gyűlt össze és megalakította a Magyar Nők Klubját. Az előkészítés munkálatát egy többnyire arisztokratákból álló hölgybizottság végezte és összeköttetésbe lépett a Feministák Egyesületével is, hogy az egyoldalúság látszatát elkerülje és a különböző társadalmi rétegeket egyesítse. Gróf Apponyi Albertné nyitotta meg a gyűlést” – írta Az Est 1918. február 27-én. A lap szerint a „vitarendező bizottság elnöke gróf Andrássy Gyuláné” volt, a tagok között pedig ott találjuk lányát, gróf Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát, a későbbi „vörös grófnőt”. A „funkcionáriusok között” volt Bédy-Schwimmer Róza és Glücklich Vilma is. Az 1918-ban alakult klub alapszabály-tervezete az első hírek szerint tiltotta a politizálást, ami azért érdekes, mert Andrássy Katinka híres volt arról, hogy közéleti kérdésekről formál véleményt, és a másik két alapító, Bédy-Schwimmer és Glücklich is a magyarországi nőmozgalom élharcosa volt már a század elején. Így nem csoda, ha a klub később mégis beengedte a falai közé a politikát. Bédy-Schwimmer és Glücklich korábban tagjai voltak az első magyarországi polgári nőszervezetnek, az 1896-ban alakult Nőtisztviselők Országos Egyesületének (NOE) is, ahol gróf Teleki Sándorné mellett tűntek fel vezetőként. A NOE a nőképzésre koncentrált, de programjában szerepelt a betegsegélyezés is. A nők tanulását propagáló tevékenységük nemcsak üres szócséplés volt: Glücklich volt az első magyar nő, aki a filozófiai fakultáson bölcsészdiplomát szerzett. Ám az egyéni siker nem ellensúlyozhatta a politikai jogok hiányát. A NOE-ből így Glücklich és Bédy-Schwimmer vezetésével 1904-ben kivált a Feministák Egyesülete, amely nyíltan fellépett a nők választójogáért – a NOE vezetősége addig nem akarta elfogadni ezt a politikai követelést, igaz, később támogatta a feministák törekvéseit a választójogi harcban.
Azt, hogy a kapcsolat megmaradt a NOE és a feministák között, a Magyar Nők Klubjának 1918-as működése is mutatja. A nők választójogáról szóló áprilisi klub-előadássorozatot ugyanis Teleki Sándorné nyitotta meg. (Teleki grófnő a női választójog pártján állt, s felidézte, hogy a múltban három ízben is asszony-főispán tevékenykedett Magyarországon.) Telekinével Dessewffy Emma vitatkozott, aki szerint „a mai asszonyban kötelességérzetet kell jobban kifejleszteni”, s nem tartotta érettnek a nőket a választójogra. A rákövetkező ülésen Apponyi Albertné támogatta a női választójogot, elsősorban a szociális szempontokat hangsúlyozva. A „városi nőnyomor és a népbetegségek leküzdése” miatt is fontos szerinte a haladás és a választójog. Vele Vargha Gyuláné vitatkozott, aki szerint a nő „az isteni rendelés értelmében is, nem a közéleti férfi-munkára, hanem a családi életre van teremtve, s a választójog gyakorlása is azért káros, mert a nőt a családi élettől elvonja”. Bédy-Schwimmer Róza is a női választójog mellett hozott fel érveket. (Ő már 1897-ben a NOE elnöke volt, 1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapesten. Később a Károlyi-kormány svájci követe lett, de csak két hétre, mert a berni kormány nem akkreditálta őt. Utóbb Amerikába emigrált.)
A Magyar Nők Klubja március végén tartotta egyébként első „rendes” összejövetelét, itt őrgróf Pallavicini Györgyné fejtette ki a klub célját, azt, hogy „otthont, központot teremt a különböző társadalmi körből való nőknek, hogy egyesítse a szétforgácsolt női energiákat”. Perczelné Kozma Flóra „a társasélet és a közfelfogás megnemesítését” várta a klubtól.
Horváth Ágnes szerint a századelőn három irányzat érvényesült a magyarországi nőmozgalomban: a szocialista, a feminista és a keresztény. A szocialista mozgalmat 1904-ben alapították, elnöke Gárdos Mariska lett. A feministák a polgári radikálisokhoz kapcsolódtak. A harmadik irányzat a keresztény nőmozgalom volt. Az első ilyen szervezetet 1896-ban gróf Pálffy Sándorné hozta létre. A Szociális Missziótársulat 1909-ben, a Katolikus Munkásnő Egyesület 1912-ben alakult. A vallási egyleteket a Katolikus Női Tanács fogta össze 1913-tól, Schlachta Margit javaslatára. E szervezet nem vállalta a politikai jogokért való harcot, 1918-ban ezért innen válik ki a Schlachta-féle Keresztény Női Tábor – ez abban különbözött a katolikus nőegyletektől, hogy pártként működve hangoztatta a női politikai jogok fontosságát.

Felhasznált irodalom:
Megalakult a Magyar Nők Klubja = Az Est, 1918. február 27.
Magyar Nők Klubja = Világ, 1918. március 24.
Egyesületi hírek = Budapesti Hírlap, 1918. április 30.
A Magyar Nők Klubja és a női választói jog = Magyarország, 1918. május 16.
A katolikus nagygyűlés = Budapesti Hírlap, 1913. november 11.
A katolikus nagygyűlés = Budapesti Hírlap, 1911. november 12.
Bédy-Schwimmer Róza Forrás:  Magyar Életrajzi Lexikon
Glücklich Vilma Forrás:  Magyar Életrajzi Lexikon 
Csunderlik Péter: A kártyásból lett szocialista – Károlyi Mihály és az első világháború. I. rész Forrás: elsovh.hu
Horváth Ágnes: Nők és a politika a század első éveiben. In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. (Szerk.: Valuch Tibor.) Budapest, 1995. 370-387.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Az Est, 1918. február 27.
Megalakult a Magyar Nők Klubja

Tegnap délután óta egy klubbal gazdagabb Magyarország. A Bristol szállodában mintegy százötven hölgy gyűlt össze és megalakította a Magyar Nők Klubját. Az előkészítés munkálatát egy többnyire arisztokratákból álló hölgybizottság végezte és összeköttetésbe lépett a Feministák Egyesületével is, hogy az egyoldalúság látszatát elkerülje és a különböző társadalmi rétegeket egyesítse. Gróf Apponyi Albertné nyitotta meg a gyűlést és kijelentette, hogy a klub azért szükséges, mert a művelt magyar nőknek nincsen egy közös találkozóhelyük, ahol eszmét cserélhessenek.
Felolvasták az alapszabály-tervezetet is, amely szerint minden politizálástól tartózkodni fognak, az agitációt kizárják, és nem engedik meg a klubban a játék semmilyen formáját sem. Művelődési és társadalmi kérdésekről vitaestélyeket óhajtanak rendezni. A vitarendező bizottság elnöke gróf Andrássy Gyuláné. A klubnak már helyisége is van a Királyi Pál utcában. Egyelőre szűk keretekben; csak kétezer-nyolcszáz korona házbért fizetnek. Az elnökség tagja gróf Károlyi Mihályné is, de a funkcionáriusok közölt van Schwimmer Róza és Glücklich Vilma is. Tagsági díj egy évre 60 korona.