A központi vásárcsarnokhoz a Fővám téren egy gyümölcsszállító hajó érkezett 1918. augusztus 16-án, és reggel meg is kezdték a kirakodását. (A csarnoknak volt bejárata a Duna felől is, egy alagúton vitték be a folyó irányából érkező árukat.) Ám a rakodásnál a „szolgálatot teljesítő Nagy XVI. József rendőrnek feltűnt öt kosár, amelyek almának voltak jelezve, de igen súlyosnak látszottak” – írta másnap Az Est. A tudósítás szerint a hatósági közeg rögtön le is csapott: „A rendőr felbontotta a kosarakat és 152 kg sertéshúst és 6 kg belső részt talált bennük.” Az általános áruhiány miatt virágzott a feketepiac, az almának álcázott hús tulajdonosa komoly bevételre számíthatott (volna) – de a lebukás miatt komoly büntetésre is, hiszen az élelmiszer elosztását központilag szabályozták, ennek ellenére több településen állandósult a hús- és zsírhiány.
A lap beszámolója szerint azonban nemcsak a rendőr, hanem a kosarak tulajdonosa is éber volt: „A küldemény tulajdonosa, úgy látszik, megsejtette, hogy baj van, mert nem jelentkezett. Dr. Pirkner, Imre rendőrkapitány, vásárcsarnoki rendőrbíró a húst a közönségnek maximális áron eladatta; a befolyt 1730 korona egyelőre letétben van.”
Azt, hogy az áruhiányt a mesterségesen szabályozott elosztás, az állam beavatkozása is fokozta, mi sem bizonyítja jobban 1918-ban, mint a statisztika. Budapesten úgy lépett fel ugyanis hiány, hogy közben egyre több árut szállítottak a központi vásárcsarnokba. A Budapest félszázados fejlődése 1873–1923 című 1925-ös kiadványnak a Közegészségügy és közélelmezés fejezetében egy érdekes adatsorra bukkanhatunk. Eszerint 1915-ben 1,14 millió métermázsa árut szállítottak a központi vásárcsarnokba, 1918-ban ez a mennyiség 1,31 millióra nőtt, 1920-ban pedig 1,05 millióra esett vissza. Vagyis a két háborús évben több áru került a főváros legnagyobb vásárcsarnokába, mint Trianon évében, mégsem volt elegendő a főváros lakossága számára, hiszen a vásárcsarnokba érkező árukat Budapesten kívülre is elszállíthatták a potenciális felvásárlók.
Felhasznált irodalom:
Alma helyett disznóhús = Az Est, 1918. augusztus 17.
Budapest félszázados fejlődése 1873–1923 = Budapesti Statisztikai Közlemények 53. Budapest, 1925.
Mit evett Budapest? A főváros élelmezéspolitikájának kialakulása és működése az első világháború éveiben. In: 1916 – a fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk. Egry Gábor – Kaba Eszter, Budapest, 2017. 267-301.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Az Est, 1918. augusztus 17.
Alma helyett disznóhús
Ma reggel a központi vásárcsarnokhoz érkező gyümölcsszállító hajó kirakásánál az ott szolgálatot teljesítő Nagy XVI. József rendőrnek feltűnt öt kosár, amelyek almának voltak jelezve, de igen súlyosnak látszottak. A rendőr felbontotta a kosarakat és 152 kg sertéshúst és 6 kg belső részt talált bennük. A küldemény tulajdonosa, úgy látszik, megsejtette, hogy baj van, mert nem jelentkezett. Dr. Pirkner, Imre rendőrkapitány, vásárcsarnoki rendőrbíró a húst a közönségnek maximális áron eladatta; a befolyt 1730 korona egyelőre letétben van.
