Pesti Napló

Kenyérhiány, fejadagcsökkentés, tiltakozás és sztrájk Bécsben

„Felényire szállították le a kenyéradagot Bécsben” – ezzel a címmel jelent meg cikk a Pesti Napló 1918. június 18-i számában. Élelmiszer-ellátás terén (is) az összeomlás szélén táncolt az Osztrák-Magyar Monarchia nyugati fele 1918 nyarán. A nyersanyaghiány miatt már kenyér és krumpli sem állt rendelkezésre az osztrák fővárosban, ezért a felére csökkentették a fejadagokat. Ez az intézkedés már a bécsi polgármesternek sem „ment le a torkán”: egyszerűen nem vette tudomásul a kormány döntését, amely a kenyér fejadagját 9, azaz kilenc(!) dekára csökkentette. Bécs első emberét ugyanis minderről csak a megszorítás hatályba lépése előtt 12 órával értesítették. A polgármester ezek után kijelentette (mi több: bejelentette), hogy nem vállal felelősséget az utca nyugalmáért, sőt, a hivatal falragaszokkal tiltakozott a kormányhivatal intézkedése ellen.
Ezen felbuzdulva a város lakói, elsősorban a munkások és az általuk alakított munkástanács is tiltakozni kezdett. Több alkalommal is sztrájkoltak Ausztria fővárosában, ám ezek hatása azért volt sokkal csekélyebb a januári munkabeszüntetéseknél, mert általános volt az élelmiszerhiány. Ehhez hozzátehetjük: a januári sztrájk is a liszt fejadagjának felére csökkentése miatt tört ki, de akkor a bolsevik forradalom hatása és a békevágy is kifejezetten politikai színezetet kölcsönzött a munkabeszüntetéseknek. Júniusban viszont tényleg nem a politika (bár a munkástanács ekkor is előállt békekövetelésekkel, béremelési igénnyel és azzal, hogy csökkentsék a munkaidőt is), hanem a hiány volt meghatározó. Ráadásul júniusban a hatóságok gyorsan cselekedtek: a németek előbb elutasították a gyorssegélyt, aztán amikor látták, hogy tényleg tarthatatlan a bécsi helyzet, több száz vagonnyi krumplit indítottak útnak Ausztriába. A magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor is gyorssegélyt, szintén burgonyát ígért. Bár az első hírek arról szóltak, hogy Németország nem szállít elég élelmet, a későbbi napokban kiderült: az osztrák termelők szolgáltattak be a korábbinál jóval kevesebb (negyedannyi) gabonát, illetve a Monarchia hatóságai Csehországban (feltehetően az ottani nemzetiségi törekvések, a csehek elszakadási tervei miatt) nemigen mertek rekvirálni. Mindez azért érdekes, mert egy korabeli hír szerint viszont Magyarországon fegyveres rekvirálások zajlottak, és itt többek között cseh katonákat bevetve hajtották be a beszolgáltatandó élelmiszereket a gazdáktól.

Felhasznált irodalom:
Felényire szállították le a kenyéradagot Bécsben = Pesti Napló, 1918. június 18.
Az osztrák kenyér-krízis = Pesti Napló, 1918. június 19.
A rendelet visszavonását követelik = Pesti Napló, 1918. június 19.
A bécsi helyzet = Pesti Napló, 1918. június 20.
Wien 1918  Forrás: Wien Geschichte Wiki

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Pesti Napló, 1918. június 18.
Felényire szállították le a kenyéradagot Bécsben

A német lisztszállítás szünetel – Vasutassztrájk fenyeget – Burgonyát kérnek Magyarországtól

Bécs, június 17.

A kenyéradagok leszállítására vonatkozóan a községtanácsban ma a következő hivatalos közléseket tették: Németország állami szerződéssel kötelezte magát arra, hogy Ausztriának liszttel való ellátását úgy a polgári lakosságra, mint a katonaságra nézve magára vállalja, akár az ukrán és a román készletekből, akár Németország saját tartalékkészleteiből.
Eleinte a szállítások egészen simán mentek, egy hete Németország kontingensével hátralékban van, azóta kétezer vagon lisztet, ebből ezret a polgári lakosságnak nem szállítottak. Egyúttal fennakadt a gabonaszállítás is, úgyhogy Bécsnek és a nagy ipari centrumoknak az eddigi mérték szerint való további részesítése esetén egész Ausztriának erre a hétre csak hatvan vagon liszt állott volna rendelkezésre.
Sürgős táviratokat intéztek a német hadvezetőséghez, majd a bécsi illetékes tényezőkhöz, valamint diplomáciai akciót kezdtek a berlini osztrák-magyar nagykövet és a bécsi német nagykövetség útján. Németország eljárásának okáról eddig magyarázat még nincs. Ilyen állapotok között Ausztria némely kerületében nem tudták sem a kenyér-, sem a főzőlisztet kiosztani, s különösen Prágában, Brünnben és Galíciában a helyzet annyira kiélesedett, hogy a kormány a vasutas sztrájk elkerülése érdekében ama kényszerűség előtt állott, hogy Bécsben a kenyéradagot leszállítsa. Bécs polgármestere szombaton este, mikor eléje terjesztették azt a jelentést, hogy a közélelmezési hivatal nyomban leszállította a kenyéradagot, ezt nem vette tudomásul, kijelentve, hogy ilyen körülmények között nem vállalhat felelősséget azért, hogy a városban a nyugalmat és a csendet fenntarthassa. Azt a kívánságát, hogy legalább hüvelyes veteményeket kapjon, nem teljesítették.
Most már sürgős táviratokat intéztek Ludendorffhoz, Budapest polgármesteréhez, gróf Hertling német birodalmi kancellárhoz és Dandl bajor miniszterelnökhöz, burgonyáért. Wekerle miniszterelnöktől szintén azt kérték, lehetően forszírozza korai burgonyának Bécsbe küldését.