Magyarország

„Húsz év múlva új háborút kell megvívnunk” – Orosz katonai szakértő figyelmeztet a német újrafegyverkezés veszélyére

„Ez nem béke, csak fegyverszünet húsz évre” – Ferdinand Foch marsall mondta a Németországgal kötött béke aláírása után, 1919 nyarán, ami miatt az utókor hajlamos a 20. század Nostradamusának tekinteni, látnoki képességekkel felruházni a háború során kifejezetten szűklátókörűségével tüntető marsallt. Foch marsall amúgy nem azt kifogásolta, hogy Németországgal túlságosan kegyetlenül bántak el, hanem éppen hogy azt, hogy nem semmisítették meg végleg a német potenciált, de ahhoz eléggé megalázták Németországot, hogy tartsanak a bosszújától. Foch-hoz hasonló szempontokat azonban már a világháború alatt megfogalmaztak: a Magyarország 1916. szeptember 9-i számában jelent meg Viktor Szkugarev tábornok egy cikkének összefoglalója, amelyben szintén egy, a világháború befejezése után húsz év múlva esedékes, még pusztítóbb világháború veszélyére figyelmeztetett az orosz katonai író. Hacsak – javasolta Szkugarev – az antanthatalmak nem kötnek Németországgal olyan békét, amely lehetetlenné teszi az újrafegyverkezést:  „Ha Európa nem nyer megfelelő biztosítékot afelől, hogy a porosz militarizmust megtörtük, akkor húsz év múlva új háborút kell megvívnunk. (…) Az elkövetkező háború, ha nem jön létre olyan béke, amely megakadályozhatja, még iszonyatosabb lesz, mint a jelen világháború. Tíz év múlva Németországnak száz-, Oroszországnak kétszázmillió lakosa lesz. Németország húsz-, Oroszország negyvenmillió katonát fog tehát kiállítani.” Ennek következményeit már mindannyian ismerjük.

Felhasznált irodalom:
Húsz év múlva új háború = Magyarország, 1916. szeptember 9.

Készítette: Csunderlik Péter

 

Magyarország, 1916. szeptember 9.
Húsz év múlva új háború

Koppenhága, szeptember 8. (Saját tudósítónktól.) Skugarevszki tábornok, az ismert orosz katonai író a Ruszkij Invalid hasábjain cikket írt a világháborúról és többek közt ezeket mondja:
„Ha Európa nem nyer megfelelő biztosítékot afelől, hogy a porosz militarizmust megtörtük, akkor húsz év múlva új háborút kell megvívnunk. Közben természetesen kénytelenek lesznek az összes népek fegyverkezni. Ki tudja, milyen szörnyű lesz ez a háború. Emlékszem a szevasztopoli harcokra, amelyekről azt mesélték, hogy a világ még sosem látott ily küzdelmet. Ez a háború négy évig tartott. A francia-német háború még kegyetlenebb volt. Az elkövetkező háború, ha nem jön létre olyan béke, amely megakadályozhatja, még iszonyatosabb lesz, mint a jelen világháború. Tíz év múlva Németországnak száz-, Oroszországnak kétszázmillió lakosa lesz. Németország húsz-, Oroszország negyvenmillió katonát fog tehát kiállítani. Ha nem jön létre biztos béke, kényszerű szolgálati kötelezettséget kell fölállítani a tisztek számára, az összes egyetemi hallgatók, tisztviselők, gyári hivatalnokok kénytelenek lesznek tiszti szolgálatot teljesíteni. Az asszonyok viszont kénytelenek lesznek ellátni a férfiak munkáját, bevetni a földeket és gondoskodni a gyárak vezetéséről. A negyvenmilliós hadseregnek legalább 100,000 nehéz ágyúval, automobillal és egymillió gépfegyverrel kell rendelkeznie. Egy ilyen háborút legalább 50 millió bombával, 3000 millió tölténnyel lehet megkezdeni, de ezenkívül igen nagyszámú Zeppelin és repülőgép is szükséges. Állandó földalatti erődítéseket kell építeni, a flottát megnagyobbítani és még jobban fölfegyverezni. Nem a béke munkája, de a háborús előkészület számára szenteli majd az egész emberiség szellemi erejét. Kénytelenek leszünk az orosz nép erejét militarizálni, az élelmiszereket fölhalmozni és a nép gazdasági, financiális erejét. A szövetségesek csak olyan békét köthetnek, amely mindezt lehetetlenné teszi.