A természettudományok területén bevett gyakorlat, hogy egy új faj, új elem felfedezésekor az illető állat, növény vagy anyag megkapja a felfedező tudós nevét, persze a megfelelő latin szerkezetbe ágyazva. Manapság az is előfordul, hogy híres emberek nevét veszik „kölcsön”: a Sylvilagus palustris hefneri nyuszit Hugh Hefner Playboy-alapítóról keresztelték el, az Aegrotocatellus jaggeri Mick Jagger énekes nevét őrzi, a Tanzánia partjainál talált Cirolana mercuryi ászkarák keresztapja az arról a vidékről származó Freddie Mercury, míg az Albunea groeningi homoki ráké Matt Groening, a Simpson család megalkotója.
1915 háborús sztárja – legalábbis a központi hatalmak körében – Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg volt. Az 1914-ben már 67 éves tábornokot a világháború kitörése után reaktiválták, és az 1914. augusztus végén megnyert tannenbergi csata után a legnagyobb nemzeti hősként ünnepelték, az egész keleti front főparancsnokának nevezték ki.
A rákfajt, amelyet a Monarchiához tartozó Kvarner-öbölben egy fiumei magyar állampolgár, az olasz nemzetiségű Garády Viktor (Vittorio De Gauss) fedezett fel, a nápolyi zoológiai állomásra küldték el. Ezt az intézményt azonban német tudósok igazgatták, így esett a választásuk „az emberfeletti küzdelmek egyik vezérlő csillagára” – ahogy a Budapesti Állat- és Növénykert kiadásában megjelenő A természet című lap fogalmazott. Így esett, hogy Garády nevét tudományos művei mellett a Bánk bán olasz fordítása őrzi, a rákfajt pedig Macropodia hindenburgiként ismerjük.
Hindenburg azonban nem sokkal később újabb állatfaj keresztapja lehetett. A Dactylopsila trivirgata hindenburgiként elnevezett erszényes emlőst Ramme német zoológus fedezte fel a távoli Új-Guineában, amelynek északkeleti része – mint Vilmos császár-föld – német gyarmat volt a Német Új-Guineai Társaság kezelésében. Az első német gyarmat elsőként esett el 1914 szeptemberében, a területet – egyetlen kisebb összecsapás árán – az ausztrál hadsereg foglalta el. Bebizonyosodott, hogy a távoli német gyarmatok védhetetlenek egy európai háború esetén. Mindez a német tudós indoklásában is szerepelt, amelyet A természet című szakfolyóirat 1915. szeptemberi száma ismertetett: „Az új faj… Vilmos császár földjéről ered. Új-Guinea ezen részének birtoklása Németországra nézve ez idő szerint legalábbis kétséges. Ha újra német birtok lesz, amit bizalommal remélünk, úgy ezt nem csekély részben köszönhetjük zseniális tábornokunknak, von Hindenburgnak.” Nem lett, de a név megmaradt.

Felhasznált irodalom:
Macropodia Hindenburgi = Az Est, 1915. március 9.
Macropodia Hindenburgi = A természet, 1915/8.
Egy új erszényes állat = A természet, 1915/20.

Készítette: Takács Róbert