Budapest hátországa még egy évvel a háború kezdete után, 1915-ben is éhezte a háború látványát – és a háborús propagandagépezet maga is élesztette ezt az igényt. 1915 augusztusában nyílt meg az Auguszta Alap szervezésében a pasaréti lövészárok-rendszer, amely új dimenzióba helyezte az 1914 őszén még csak a zsákmányolt ágyúk kiállításáig eljutó propagandát. Ám az ott kiépített biztonságos frontvonal, fényjáték és katonazenekar eltörpült amellett a látványosság mellett, amit Budapest katonai parancsnoka, Marenzi Ferenc őrgróf – civilben elismert hidrológiai szakember – rendezett a nagyérdemű számára október elején.
A látványosságnak az Ügetőpálya adott helyet, és felvonult minden fegyvernem: előbb parádéztak a gyalogosok, majd átkeltek a modellezett harctéri akadályokon, gyakorlatozott a puskás osztag, vezényeltek szuronyos rohamot, felvonultak a lovas járőrök és a huszárok. A műsort úgy építették fel, hogy a végén a modern hadviselés eszközei következtek: előbb a géppuskások és a tüzérek mutatták be tudományukat, de nem feledkeztek meg a háború műszaki követelményeiről sem. Beüzemeltek egy nehéz ostromágyút, bemutatták a tábori távíró és távbeszélő működését. Majd a legvégén megjelent egy lánctalpas jármű, amely elvontatta a nehézágyút. „Szebb, izgatóbb és nagyszerűbb látvány” még nem volt Budapesten – lelkesedett Az Est tudósítója is.

Felhasznált irodalom:
Katonák háborús játéka az ügetőpályán = Az Est, 1915. október 2.
Hadijáték az ügetőversenyen = Az Est, 1915. október 3.
Szoleczky Emese: „A modern harcztér teljesen hű mása”– a Pasaréti lövészárok = Médiakutató, 2010. tavasz

Készítette: Takács Róbert