Az első világháború befejeződése, 1918 novembere után Magyarország számára nem jött el a béke. Komoly harcok 1919-ben főleg a csehszlovák és a román erőkkel folytak. A békediktátumot 1920. június 4-én írtuk alá. Kevesen tudják: Trianon nélkül még nagyobb lett volna a magyar veszteség:
Címke: szerb
Danzigtól Triesztig! – a szláv Közép-Európa tervei az 1918-as laibachi konferencián
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia széteséséről van szó, térségünkben a fő kezdeményezők közül a két cseh politikus, Masaryk és Beneš tevékenységét emelik ki általában. A magyar történelmi köztudatba esetleg még bevillan egy-egy szerb, román, szlovák vagy horvát korabeli politikus neve (Trumbić, Pašić, Štefánik, Braţianu).
A laibachi püspök nyíltan a délszláv mozgalmat támogatja
„Jeglics Antal laibachi hercegérsek a Laibachban összegyűlt szláv képviselők közül fogadta Stanekot, Glomimskit s egy délszláv politikust. Stanek a hercegérsekről azt mondotta, hogy igazi délszláv egyházfejedelem és sajnálatosnak tartja, hogy a cseheknek nincsen ilyen apostoluk” – tudósított a Pesti Hírlap
A nagy pécsi zendülés és a washingtoni politika Monarchia ellen fordulása
1918 áprilisára–májusára a Monarchia tartalékai végképp kezdtek kifogyni. Nemcsak élelemről, anyagi erőkről, hanem emberekről volt szó. És főleg: lelki tartalékokról – lázadoztak a katonák, forrongtak a nemzetiségek, szervezkedtek a munkások.
Gavrilo Princip halála
1918. április 28-án meghalt Gavrilo Princip, az a boszniai szerb merénylő, aki kioltotta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége életét 1914. június 28-án, és egy hónappal később a hadüzenetek nyomán kitört az első világháború. Minden tankönyv számtalanszor leírta már, hogy az 1914-es merénylet csak ürügy volt,
Déli nyitás
A háború egyik következménye volt a külkereskedelem visszaesése is. A Pesti Napló azonban vélhetően nem elsősorban közgazdasági jelentősége miatt adott hírt egy sajátos eseményről 1917 augusztusában. A belgrádi kormányzóság 53 szerbiai kereskedőnek adott engedélyt arra, hogy
Olasz hadüzenet és a kölcsönös internálások
1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. „A háború következményei már hadüzenet előtt mutatkoznak. Olaszország az embertelenségben is követni akarja szövetséges társait és internálni a vele harcban álló államok Olaszországban rekedt alattvalóit.” – írta az előző napi, központi hírek alapján Népszava.