Az új uralkodó megkoronázása alkalmából kihirdetett amnesztia az ilyenkor szokásos gesztusok egyike volt. IV. Károly trónra lépése alkalmából is megindultak az erre vonatkozó tárgyalások – hiszen amnesztiát csak az igazságügy-miniszter előterjesztésére hirdethetett.
Ferenc József halála és Károly trónra lépése több lett egyszerű uralkodóváltásnál, miután az új császár jelentős személyi változásokat kívánt végrehajtani a Monarchia vezető posztjain. Így rövid időn belül újabb váltás történt az osztrák miniszterelnöki poszton:
A központi hatalmak a háború kezdetétől fogva számítottak az orosz birodalomban élő lengyelek támogatására. Azt azonban hosszú ideig nem tudták eldönteni, hogy milyen politikai berendezkedést ajánljanak számukra, hiszen a felosztások előtti Lengyelország helyreállítása Németországtól
„Betelt a mérték! Két évig véreztünk! Elég volt!” – állítólag ezekkel a szavakkal lépett a Lajtán túli birodalomfél miniszterelnökéhez egy osztrák fiatalember, majd elsütötte revolverét. Karl von Stürgkh, a grazi születésű konzervatív politikus, aki 1911 óta vezette az osztrák kormányt, holtan fordult le székéről.
Az amerikai elnökválasztást kiemelt figyelemmel kísérte a központi hatalmak sajtója, hiszen annak kimenetele jelentősen befolyásolta az USA hadba lépésének esélyeit is. A Pesti Napló leplezetlenül a hivatalban lévő Woodrow Wilson bukását remélte – hiába. Ha a lap szerkesztői a jövőbe láttak volna,
A dualizmus kori magyar politikai élet alapvetően közjogi alapon, a kiegyezés elfogadása vagy elutasítása mentén polarizálódott: az (egyetlen ciklust leszámítva) kormányzó Szabadelvű Párt (majd utódja, a Nemzeti Munkapárt) állt szemben a különböző függetlenségi formációkkal,
Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, Hazai Samu, Burián István, Jankovich Béla, Ghillányi Imre, Harkányi János, Pejacsevich Tivadar. Ma akár 40 millió forintos kérdésnek is fel lehet tenni azt, ami száz éve 40 forintos kérdés lett volna a Legyen Ön is milliomos! korabeli verziójában: mi köti össze ezt a kilenc úriembert?
