Pesti Napló

Nemzeti feltámadás?

Címkék
lengyel, politika

A központi hatalmak a háború kezdetétől fogva számítottak az orosz birodalomban élő lengyelek támogatására. Azt azonban hosszú ideig nem tudták eldönteni, hogy milyen politikai berendezkedést ajánljanak számukra, hiszen a felosztások előtti Lengyelország helyreállítása Németországtól és a Monarchiától is hatalmas területi áldozatot követelt volna. Végül 1916. november 5-én egy proklamációval megalakították a Lengyel Királyságot, anélkül, hogy a területi kérdéseket tisztázták volna. Az osztrák és német megszállás alatt álló Kongresszusi Lengyelország (az 1915-ben a cári birodalomhoz került területek) városaiban aztán az év végén sor került az önkormányzati választások lebonyolítására. A megszálló hatalmak a választójog terén sem bizonyultak bőkezűnek. A Poroszországban és Ciszlajtániában helyhatósági szinten bevett ún. kuriális választójogot vezették be, ami lényegében plurális választójogot jelentett, mivel a vagyoni alapon és társadalmi helyzet alapján meghatározott, eltérő létszámú kúriák azonos számú képviselőt küldhettek a városi képviselőtestületbe. Lublinban például, a Pesti Napló beszámolója szerint, a felsőfokú végzettségűek kúriájában száznál valamivel többen tartoztak, az iparosok és kereskedők viszont hétezren voltak. Ennek megfelelően egy felsőfokú végzettségű választó szavazata sokkal többet ért, mint a kereskedőké.

Felhasznált irodalom:
Lengyelország választ = Pesti Napló, 1916. december 17.

Készítette: Egry Gábor

Lengyelország választ. Pesti Napló, 1916. december 17.
Lengyelország választ.
Pesti Napló, 1916. december 17.