Az Est

„Úri” hamiskártyás banda garázdálkodott Fiumében: a kár kétmillió korona volt

Hangzatos címet adott Az Est 1918. augusztus 24-én egy fiumei hírének. A „Hamiskártyás úri banda a fiumei törvényszék előtt” címmel azért lehetnek problémáink, mert ugyan egy tekintélyes olaj-nagykereskedő is érintett volt az ügyben, de azért az úri jelző nehezen illik a fővádlottra. Igaz, gazdag olajkereskedő volt, de még írni-olvasni sem tudott – bár ez az első hírekből még nem derült ki. Csak a szeptemberig húzódó per során hangzott el, hogy a fővádlott kikötőmunkásból küzdötte fel magát olajexportőrré Fiumében. A fiumei bűneset még 1917 telén történt: a rendőrség „nagy kártyacsalást leplezett le a fiumei Royal-szállóban”: „egy több tagból álló hamisjátékos szövetkezet összejátszott a szálló bérlőjének fivérével, aki mint pincér, megjelölt kártyákat adott a játékosoknak.”
A lap hozzátette: a „sipista-társaság valamennyi tagja jómódú ember és így senkit sem mertek meggyanúsítani. Vlakanovics Antal dúsgazdag susaki olajkereskedő, Krsteli Bogdán kereskedelmi tengerészkapitány és Mileta Iván pincér volt a banda vezére”. A hajóskapitány nevét leggyakrabban Krstelj-nek írták, Vlakanovics neve pedig a legváltozatosabb verziókban tűnt fel a tudósításokban. Mileta Iván később Emánuel néven szerepelt a perben. Vizsgálati fogságba került Mileta József, a Royal-szálló bérlője is, de ő tisztázta magát a legsúlyosabb vádak alól, így kihágás miatt folyt ellene az eljárás. A fiumei törvényszék augusztus 26-án dr. Halász Zoltán bíró elnökletével tartotta az első tárgyalást, a tárgyalótermet zsúfolásig a közönség. A vádlottak „földre szegezték tekintetüket, kerülve az ismerős szempárokat. Elöl a karcsú Wlakancich, rendkívül idegesen, mellette Krstélj Bogdán tengerészkapitány, oly nyugodt, mintha nem is vádlott volna és ösztönszerűleg elhúzódik a harmadik vádlottól, Mileta pincértől.” Több, tanúként megidézett károsult azonban nem kapta meg az idézést, így a tárgyalást szeptember 11-re halasztották el. Szeptember 12-én Az Est már egy új vádlottról is hírt adott: Domics Ljubomir volt pincérről, „kétes háborús egzisztenciá”-ról. A tárgyaláson húsz áldozat jelentette be a kárát, ezek közül egy dalmát birtokos 193 ezer koronát, egy hajóskapitány 140 ezer koronát, egy másik tengerész 120 ezer koronát vesztett. Az összes kár megközelítette az 1,2 millió koronát. A lap szerint ez az összeg korántsem fedte a valóságot, mert sokan „nem jelentkeztek a csalók leleplezése után”. Később Vlakancsicsot hallgatták ki. Elmondta, hogy „1915 óta játszik nagyban hazárdjátékot, megfordult minden kártyabarlangban és körülbelül százötven fiumei, vidéki és- külföldi emberrel játszott. Domics Ljubomir állás nélküli pincér és Mileta Emánuel készítette elő neki a hamis kártyát. KrsteIj Bogdán kereskedelmi tengerészkapitány tagadja, hogy tudott volna a jelzett kártyákról.”
A későbbi tárgyalási napokon folytatódtak a tanúkihallgatások. Ekkor már kétmillió koronánál járt az összesített kár. Ebből a tanúk szerint Vlakancsics egymilliót, Domics 600 ezret, Krstelj 400 ezer koronát nyert. Szeptember 15-én Az Est beszámolt Gerzina János földbirtokos vallomásáról, aki Krstelj bűnösségét hangsúlyozta, noha Krstelj ellen „eddig bizonyíték nem merült fel”. Gerzina elmondta: „mintegy ötven ízben vett részt a játékban és 190 000 koronát vesztett. A rendőrségen Vlakancsics felajánlotta, hogy megtéríti veszteségét, ha visszavonja panaszát és ugyanekkor bevallotta előtte, hogy a hamis kártyázásban Krstelj Bogdán tengerészkapitány is részes. A vádlottak tagadják ezt, a fültanúk azonban megerősítik Gerzina vallomását.”
Ezek után a törvényszék meghozta az ítéletet: Vlakancsicsot négy, Krsteljt három és fél, Domicsot kétévi fegyházra, Mileta pincért egyévi fogházra ítélte. Valamennyiüket — mivel nem magyar állampolgárok — az országból kiutasították. A lap szerint a „vádlottak megrendülve fogadták az ítéletet. Domic sírva fakadt, és amikor édesanyjával és a feleségével az ítélethozatal után találkozott, zokogva kérdezte tőlük: — Ki fog titeket most eltartani? A károsultakat annyira meghatotta a jelenet, hogy kijelentették, hogy gondoskodnak a családról.”

Felhasznált irodalom:
Hamiskártyás úri banda a fiumei törvényszék előtt = Az Est, 1918. augusztus 24.
A fiumei milliós kártyacsalás tárgyalását elhalasztották = Az Est, 1918. augusztus 28.
A fiumei hamiskártyások bűnpöre = Az Est, 1918. szeptember 12.
A fiumei hamiskártyások pöre = Az Est, 1918. szeptember 13.
A fiumei hamiskártyások pöre = Az Est, 1918. szeptember 17.
Ítélet a fiumei hamiskártyások bűnügyében = Az Est, 1918. szeptember 18.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Az Est, 1918. augusztus 24.
Hamiskártyás úri banda a fiumei törvényszék előtt

Másfél milliót harácsoltak össze megjelölt kártyákkal

 Fiume, augusztus 22.

(Az Est tudósítójának távirata)

Érdekes és izgalmas tárgyalás lesz a közeli napokban a fiumei törvényszéken. Még a télen történt, hogy a rendőrség több károsult feljelentése alapján nagy kártyacsalást leplezett le a fiumei Royal-szállóban. A vizsgálat megállapította, hogy egy több tagból álló hamisjátékos szövetkezet összejátszott a szálló bérlőjének fivérével, aki mint pincér, megjelölt kártyákat adott a játékosoknak. A szövetkezet mintegy másfél millió koronát harácsolt így össze. Megkönnyítette a hamisjátékosok dolgát az a körülmény, hogy a sipista-társaság valamennyi tagja jómódú ember és így senkit sem mertek meggyanúsítani. Vlakanovics Antal dúsgazdag susaki olajkereskedő, Krsteli Bogdán kereskedelmi tengerészkapitány és Mileta Iván pincér volt a banda vezére.
A rendőrség valamennyiüket letartóztatta, de később jelentékeny óvadék mellett szabadon bocsátotta őket. Vizsgálati fogságba került Mileta József, a Royal-szálló bérlője is, akinek azonban hamarosan sikerült magát tisztáznia és így csupán kihágás miatt folyik ellené az eljárás. A károsultak között dúsgazdag fiumei és dalmáciai kereskedők, előkelő hivatalnokok szerepelnek. A károsultak kérésére a törvényszék annak idején elrendelte a bűnügyi zárlatot és félmillió korona értékű készpénzt és ingatlant lefoglalt.
Félévi vizsgálat után a törvényszék most a semmiségi panaszok elutasításával kitűzte a főtárgyalást, melyet hétfőn, augusztus 26-án dr. Halász Zoltán bíró elnökletével tartanak meg a fiumei törvényszéken. A tárgyalásra mintegy harminc károsultat és a tanuk egész seregét idézték meg. Fiúméban oly rendkívüli nagy az érdeklődés a tárgyalás iránt, hogy a hallgatóságot csak korlátolt számban kiadott belépőjegyekkel engedik be a tárgyalóterembe, Hír szerint a bűnper letárgyalását megszakítás nélkül folytatják az ítélethozatalig, még akkor is, ha az éjjelbe nyúlnék be a tárgyalás.

Az Est, 1918. augusztus 28.
A fiumei milliós kártyacsalás tárgyalását elhalasztották

Fiuméból jelenti tudósítónk: A fiumei másfél milliós kártyacsalás ügyében hétfőn délelőttre kitűzött tárgyalást váratlanul elhalasztották. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötte a szenzációra éhes közönség, elegáns hölgyek legújabb toalettben szorongtak a túlfülledt levegőjű teremben. A vádlottak földre szegezték tekintetüket, kerülve az ismerős szempárokat. Elöl a karcsú Wlakancich, rendkívül idegesen, mellette Krstélj Bogdán tengerészkapitány, oly nyugodt, mintha nem is vádlott volna és ösztönszerűleg elhúzódik a harmadik vádlottól, Mileta pincértől. Halász elnök a tárgyalás megnyitása után konstatálja, hogy több tanúként megidézett károsult nem kapta meg az idézést, a védők indítványára, melyhez a főügyész-helyettes is hozzájárult, a törvényszék a tárgyalást szeptember 11-re halasztotta el.

Az Est, 1918. szeptember 18.
Ítélet a fiumei hamiskártyások bűnügyében

Fiuméból jelenti tudósítónk: A fiumei hamiskártyások bűnügyében egy heti tárgyalás után a törvényszék hétfőn délben hozta meg ítéletét, A törvényszék Vlakancsics Antal olaj-nagykereskedőt négy évi, Krstelj Bogdán hajóskapitányt három és fél évi, Domic József pincért két évi fegyházra, Mileta Emánuel kiszolgáló pincért egy évi fogházra ítélte el mint tetteseket. Mileta Józsefet, a Royal tulajdonosát, hazárdjáték megtörése miatt két hónapi fogházra és 600 korona pénzbírságra ítélte el, ezen kívül valamennyi vádlottat — miután nem magyar állampolgárok — az ország területéről kiutasította. A vádlottak megrendülve fogadták az ítéletet. Domic sírva fakadt, és amikor édesanyjával és a feleségével az ítélethozatal után találkozott, zokogva kérdezte tőlük:
— Ki fog titeket most eltartani?
A károsultakat annyira meghatotta a jelenet, hogy kijelentették, hogy gondoskodnak a családról. Domic az ítéletben megnyugodott a többiek ellenben fellebbeztek. Vlakancsics tiltakozott a Bristol- szállóbeli kártyaveszteségeknek az ő terhére való írása ellen, mert abban az időben – amint kijelentette – tisztességesen játszott.