A németországi Mannheim karácsonyi bombázására válaszul a német haderő repülőgépei 1918 januárjának utolsó napjain Párizst bombázták – nem először. A légi háború 1918-ban egyre nagyobb méreteket öltött Nyugat-Európában.
1918. január végén a német bombázók – a vezérkar főnökének február elsejei tájékoztatása szerint – végrehajtották „az első tervszerű légitámadást” Párizs ellen, amelyre 14 tonna bombát dobtak – írta a Budapesti Hírlap február elsején. Összesen hatvan gép bombázta a francia fővárost a Pesti Napló szerint. A támadások a XVI., XVII. és XIX. kerületeket érték a francia fővárosban. A január 30-ról 31-re virradó éjszaka történt akció óriási hullámokat vetett, a németek még több mint egy hét múlva is közleményeket adtak ki a saját maguk által „igazságosnak” tartott akcióról. Azzal „indokolták” a bevetést, hogy karácsonykor a franciák Mannheim városát bombázták, amely hadműveleti területen kívül feküdt. Januárban pedig „céltalanul” bombázták Triert, Heidelberget, Karlsruhét, Rastattot és Freiburgot.
A bombázások az első világháborúban bár nem voltak mérhetők a II. világháborús légitámadások hatásához, de rendszeressé váltak, különösen 1918-ban, írja a Kérdések és válaszok az I. világháborúról című kötetben Bihari Péter. Egy német Zeppelin léghajó például 800 kg bombát dobott le Antwerpenre (amit akkor nehéz lett volna a belgák agresszivitásával magyarázni). Párizst pedig éppen karácsonykor bombázta már 1914-ben néhány Taube („Galamb”) típusú német repülőgép – tehát az „ünnepi tűzijáték” sem az antant ötlete volt.
Később a németek már Angliát is támadták, 1916-ban előfordult, hogy egyszerre 16 Zeppelint vetettek be. Ez volt a léghajók fénykora, de miután a brit légierőnek ekkor sikerült először lelőnie egy Zeppelint, a lassú és gyúlékony léghajók alkalmazása hamarosan visszaszorult.
1918-ban kezdett a légi háború komolyabb méreteket ölteni. Párizst és Londont rendszeresen támadták a németek. Ekkor már mindenütt jelentős légvédelmi tüzérség fogadta a bombázókat. Párizsban rendszeressé vált az elsötétítés, Londonban pedig jelezni kezdték a légiriadókat. A már idézett kötetében Bihari leírja: „1918-ban a francia fővárosban 209 halott és 543 sebesült áldozatot követeltek a bombázások, jóval többet, mint az előző négy évben összesen.”
Felhasznált irodalom:
Hatvan repülő bombázta Párist = Pesti Napló, 1918. február 3.
A németek megmagyarázzák Páris bombázását = Az Est, 1918. február 9.
Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról. Budapest, 2013.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Pesti Napló, 1918. február 3.
Hatvan repülő bombázta Párist
Berlin, február 2. A Párizs ellen intézett repülőtámadásban hat egyenkint 10 gépből álló német repülőraj vett részt.
Bern, február 2. A párizsi lapoknak a repülőtámadásokról szóló tudósításaiból kiderült, hogy a városnak csaknem egész területén dobtak le bombákat. A támadások legsúlyosabban a 16., 17. és 19. kerületeket érték. Az északi és a keleti pályaudvar közelében, a rue d’Athènes-ben, a gázgyárak közelében és a Szajna bal partján (…) súlyos károkat okoztak a bombák. A legtöbb kárt a Petit Parisien értesülése szerint az északi külvárosok szenvedték. Párizs környékén több gyárra is estek bombák. E hadfelszerelési gyárak raktári épületei leégtek. Az északi külváros egyik nagyobb gyárában tíz munkás megsebesült.
Az Est, 1918. február 9.
A németek megmagyarázzák Párizs bombázását
Berlin, február 8. A Wolff-ügynökség jelenti: Német bombavető-rajok a január 30-ről 31-re virradó éjszakán támadták meg első ízben tervszerűen és erélyesen Párizs városát. A támadás eredményes volt, a veszteségek és károk francia hivatalos jelentések szerint nagyok. Az a büntetés azonban, amelyet Párizs városa kiállt, igazságos volt. Már negyed évvel ezelőtt figyelmeztettük Franciaországot szikratáviratban, hagyja abba a hadműveletek területén kívül lévő nyílt német városok bombavetéssel való megtámadását. Megfenyegettük, hogy ha nem hagyja abba ezeket a támadásokat, Párizsnak kell majd lakolnia. A francia kormány nem hallgatott rá. Karácsony szent estéjén megtámadták ellenséges repülök Mannheim nyílt városát. Január hónap folyamán megtámadták Trier, Heidelberg, Karlsruhe, Rastatt és Freiburg nyílt városokat, teljesen céltalanul. A büntetés órája elkövetkezett. Franciaországot ismét megintettük, de már nem szóval, hanem tettel. Ha ezt a figyelmeztető büntetést szintén nem szívlelnék meg, ha ismét kellene békés német városoknak ellenséges repülök bombáitól szenvedniük, akkor újabb megtorló büntetést fogunk kiszabni Párizs városára, olyan mértékben és olyan erővel, amilyent visszaeső bűnösökkel szemben kell alkalmazni.
