Elképesztően bonyolult volt a helyzet 1918 első hónapjaiban az első világháborús román fronton. A bolsevik hatalomátvétel 1917 végétől teljesen felforgatta az antant keleti arcvonalát: míg a Lenin és Trockij vezette Oroszország különbékéről tárgyalt a központi hatalmakkal, Románia fegyveres és diplomáciai konfliktusba keveredett a bolsevikokkal. 

„Román csapatok benyomultak Besszarábiába és most Odessza és Kisinev ellen vonulnak, maguk előtt kergetve a maximalista osztagokat” – erről írt 1918. február elsején a Budapesti Hírlap. A románok és az oroszok pár hónappal azelőtt még közösen védték az antant keleti arcvonalát, ám a román erők decemberben fegyverszünetről állapodtak meg a központi hatalmakkal, január végén pedig már orosz területeken, Besszarábiában harcoltak. (Ez a terület ma Moldovai Köztársaság részét képezi. Moldova mai fővárosa Chisinau, azaz oroszul Kisinyov, amit 1918-ban a magyar sajtó Kisinevnek írt. A maximalisták pedig a bolsevikok alternatív megnevezése volt a magyar lapokban.)
A szovjet-orosz polgárháború részének is tekinthetők az 1918 eleji csatározások a román és orosz fehérek, illetve a vörösök között. A Budapesti Hírlap február elsején az orosz-bolsevik álláspontot ismertette: „A bűnöktől bemocskolt román oligarchia harci cselekményeket kezdett az orosz köztársaság ellen, mert hozzá van szokva, hogy uralmát a szegénységre, a cselszövésre és a román munkások és parasztok vérére alapítsa.”
A bolsevikok válaszul kiutasították a román követet, megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Romániával és rátették a kezüket a román aranytartalékra. A román-orosz konfliktus oka az volt, hogy 1917 novemberében Pétervárott a bolsevikok vették át a hatalmat, ők pedig a németekkel keresték a különbéke lehetőségét. Ekkor a románok hirtelen harapófogóba kerültek: a bolsevikok keleten jelentettek veszélyt számukra, a németek és az osztrák-magyar erők pedig nyugaton szorongatták őket. A román hatóságok és a bolsevikok között több incidens is történt januárban: Az Est január 4-ei cikkének címe arról számolt be, hogy Jászvásárban, „Jasiban ki akarták végezni az orosz katonai küldöttséget”. A lap felidézi, hogy a forradalmi bizottság tagjainak kivégzéséről már intézkedtek a románok, de a kozákok ezt megakadályozták.
Január 18-án arról számolt be Az Est, hogy „az orosz kormány ultimátumot intézett a románokhoz”. Lenin egy január 23-i tudósítás szerint a Pravdában úgy nyilatkozott: „Számolnunk kell egy orosz-román háború lehetőségével.” Hozzátette: „Ha a román kormány nem teljesítené az orosz népbiztosok tanácsának követeléseit, akkor a háború kikerülhetetlen.” S valóban: január 25-én már egy háromnapos román-orosz csatáról számolt be Az Est a Szeret folyó mellett. A lap szerint a két hadsereg „három nappal ezelőtt a Szeret és a Prut folyók között, Galactól délnyugatra, a két hadsereg teljes felszereléssel és nagy erővel egymás ellen vonult.”
Ekkor Take Ionescu román külügyminiszter biztosította az antant nagyköveteit, hogy a román kormány és hadsereg „törhetetlenül el van szánva arra, hogy hű marad az entente szövetségéhez”, és orosz különbéke esetén sem teszik le a fegyvert, sőt különbékét ők nem fognak kötni – írta január 24-én Az Est. Ionescu ígéretét a románok nem tartották be: az antantpárti román miniszterelnök, Brătianu hamarosan lemondott, s ezután előzetes békét kötött Románia a központi hatalmakkal március 5-én Bufteában (az oroszokkal kialkudott breszt-litovszki különbéke után), majd májusban, Bukarestben „valódi” különbékére kényszerült Románia.

Felhasznált irodalom:
A románok és az oroszok harca = Budapesti Hírlap, 1918. február 1.
Jasiban ki akarták végezni az orosz katonai küldöttséget = Az Est, 1918. január 4.
A bolsevikiek és a románok konfliktusa = Az Est, 1918. január 9.
A pétervári román követ letartóztatása = Az Est, 1918. január 17.
Orosz megtorlás a románoknak = Az Est, 1918. január 19.
Lenin az orosz-román háború lehetőségéről = Az Est, 1918. január 23.
A román kormány és a hadsereg inkább Szibériába megy, de nem köt különbékét = Az Est, 1918. január 24.
Az oroszok szakítottak a románokkal = Az Est, 1918. január 24.
Az oroszok és románok nagy csatája a Szeret mellett = Az Est, 1918. január 25.
A románok meg akarják szállni Besszarábiát = Az Est, 1918. január 27.
Románia harca Besszarábiáért = Az Est, január 30.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Budapesti Hírlap, 1918. február 1.
A románok és az oroszok harca

Az Utro Rosszij a román kormány következő közlését teszi közzé: A maximalista csapatokat Jászvásárnál megverték. Az ukránok főtitkárságával és Besszarábia szabad köztársasággal történt megegyezés után román csapatok benyomultak Besszarábiába és most Odessza és Kisinev ellen vonulnak, maguk előtt kergetve a maximalista osztagokat. A románok már tizennégy versztnyire állanak Kisinev és harminchárom versztnyire Odessza előtt, ahol az eddigi városi képviseletet elmozdították és a város parancsnokát letartóztatták. A maximalisták új kormányzó bizottságot választottak, amely Odesszát minden körülmények között védelmezni akarja a románokkal és az ukránokkal szemben. Az alsó-dunai hajócsaták a románok győzelmével végződtek. Az Elisabeta román monitort a maximalisták elsüllyesztették. Averescu tábornok az orosz és a román maximalisták ellen küzdő csapatoknak a fővezére.