Bár a háború második évébe lépve állandó gondokat okozott a liszt-, hús-, sőt már a szénhiány is, 1915 októberében mintha helyreállt volna a dolgok megszokott menete (a hazardőrök szempontjából legalábbis): újraindult az osztálysorsjáték Magyarországon. Az 1897-ben az állami lottó helyébe lépő – a sorsjegyre inkább hasonlító – szerencsejáték ugyanis a háború kezdetétől szünetelt.
Az új sorsjáték kiadásának jogát egy erre a célra alakult részvénytársaság nyerte meg, amely az Eskü téren (a mai Március 15. téren) saját bérpalotát is emelt. Ennek udvarában működött Medgyaszay Vilma színháza – igaz, csak 1918 decemberétől. Az új játék inkább hasonlított a nyereménybetétkönyvre – a játékos sorjegyet vett: választhatott egész, fél, negyed és nyolcad sorsjáték-szelvény közt. A húzásokat hat osztályban tartották, azaz hat külön húzást rendeztek – a szelvény egy adott húzásra szólt.
„Gyakran ezreseket kockáztatnak merész vállalatokba, amidőn a kilátásba helyezett nyeremény nagyon kérdéses. Ennélfogva kockáztassunk egy sorsjegy vételével aránylag oly csekély összeget, amely által hirtelen nagy tőkét nyerhetünk.” – hirdette a sorsjegyet egy vidéki lapban egy helyi értékesítő. A kis összeg egy nyolcadszelvényért másfél korona volt.
Az Est 1915. szeptember közepén jelentette be, hogy az 1914 őszén abbamaradt húzásokat – az ötödik és hatodik osztályét – október és november folyamán pótolják.

Felhasznált irodalom:
Az osztálysorsjáték megtartja a húzásokat = Az Est, 1915. szeptember 11.

Készítette: Takács Róbert