Az erdélyi román betörés nyomán nemcsak emberek, hanem intézmények is menekülésre kényszerültek. A határszéli városokban működő hivatalok, bankok mellett a sajtót is áttelepítették. Az erdélyi Szász Néppárt félhivatalos lapja, a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt is Budapesten jelent meg, a Pester Lloydnak, a fővárosi német nyelvű lapnak melléklapjaként.
A Pesti Napló határozottan üdvözölte a szászok hűségét és egyben kifejezésre juttatta szolidaritását is. Mégsem tudott felülemelkedni azon, hogy a szász újság német nyelvű hasábjain az erdélyi települések német nevét használták, így Herrmannstadtról, Kronstadtról vagy éppen Heltauról írtak. Mivel a földrajzi nevek hivatalos változatát (a gyakorlatban magyarosítását) és azok használatát törvény szabályozta (1898. évi IV. törvénycikk), némileg indignálódva tették szóvá a szász lap gyakorlatát, hiszen a Pester Lloyd – a Pesti Napló szerint igen helyesen – a magyar nyelvű névhasználat mellett voksolt – annak ellenére, hogy az említett törvény csak a hivatalos használatra kötelezett mindenkit. De ezt a Pesti Napló annyira fontosnak érezte, hogy még egy cikket is íratott róla.

Felhasznált irodalom:
Feledékenység = Pesti Napló, 1916. szeptember 4.

Készítette: Egry Gábor