Az Est

Magyar pilóták és Párizs bombázása

Az Est 1914. október 2-án név nélkül, november 10-én már névvel szólaltatott meg egy-egy magyar repülőtisztet. Ami Az Est olvasóinak talán fel sem tűnt, hogy ugyanarról a Farman típusú kétszárnyú gépről volt szó, amely a háború első napjaiban – felderítő feladatokkal – bejárta Európát: szolgálatát a szerb fronton kezdte Szabácsnál, majd német parancsnokság alatt Krakkónál, illetve Nyugaton, Belgiumban és Franciaországban vetették be, ahonnan visszatérve Boszniában, Tuzlánál repült, és ahol találat érte a gépet. A második beszélgetésre ugyanis már a szabadkai kórházban került sor.
A hol magyar, hol német parancsnokság alatt küldetést teljesítő gépet Lányi Antal hadnagy vezette. Lányi 1909-ben súlyos sérülést szenvedett, így rokkantként katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Csak ekkor ismerkedett meg közelebbről a repüléssel, amely a századforduló utáni évtizedben élte hőskorát: 1909-ben Louis Blériot a La Manche-csatorna átszelésével nyújtotta az aktuális nagy szenzációt. Lányi a következő évben már motoros repülőgéppel szállt az égbe, majd 1911. augusztus 28-án Badacsony és Fonyód között elsőként repülte át a Balatont. Nem véletlenül őt – illetve segédpilótáját – szólította meg Az Est, mivel 1912 óta a bulvárlap támogatta aviatikai fejlesztéseit és a lap szenzációja lehetett az is, amikor Magyarországon elsőként vitt utasokat a magasba Est nevű gépével.
A Magyar Királyság első repülőgépgyára 1913-ban alakult meg Budapesten, majd 1914-ben, Aszódon kezdte meg a termelést a Lloyd-gyár. Magyarország a világháború alatt nem szorult repülőgép-importra, de az osztrák–magyar légierőnél már kezdetekben lényegesen nagyobb volt a 246 gépet számláló német légiflotta, amelynek a felét a Taube (Galamb) típusú mozgékony, bombázásra is alkalmas gépek alkották. Ezek a gépek – amelyeket először 1911-ben, Líbiában vetettek be olasz részről – dobták le az első bombákat az I. világháborúban 1914. augusztus 30-án Párizsra.
Ekkor a bombázásokkal még elsősorban a pánikkeltést, az ellenfél harci moráljának rongálását akarták elérni, így az egy gép által ledobott 3-4 bombával egy időben rendre röpcédulákat is szórtak. Az első Párizs fölé szálló Taube pilótája például azt üzente: „A német hadsereg Párizs kapui előtt áll. Nincs más lehetőségeket, minthogy megadjátok magatokat!” Később egy német Taube menetrendszerűen délután öt órakor repült el Párizs fölött bombáival. Egyes híradások szerint a párizsiak már annyira hozzászoktak, hogy a kávéházak teraszán arról kötöttek fogadásokat, hova hullanak az aznapi bombák. A német bombázások azonban jellemzően komoly pánikot okoztak, különösen az addig érinthetetlennek hitt Angliában, ahol elsősorban az Antwerpent is bombázó – de később túl lomhának, sebezhetőnek bizonyuló – Zeppelinektől irtóztak. A francia válaszcsapás – a szeptember 22-i és október 8-i bombázás – is a kölni és düsseldorfi Zeppelin-bázisokat vette célba, míg német városokat – Freiburgot és Breisgaut – csak december 4-én támadtak először.

Készítette: Takács Róbert

Német repülőgépek látogatása Párisban = Az Est, 1914. október 1.
Magyar repülőgép Páris felett = Az Est, 1914. október 2.
Agyonvert német aviatikus. Hírek = Az Est, 1914. október 26.