A Népszava 1918. június 15-i száma szerint „a svájci kormány sürgősen be akarja vezetni a légi postaszállítást, amely az antant-országokban oly jól bevált és ez ügyben már folynak a tárgyalások a kormány s a katonai vezetőség között”. A lap szerint Anglia és Hollandia már megegyezett a két ország „légi postaközlekedése ügyében”. A 300 kilométeres távolságot hárommázsányi levélpostával 1 óra 40 perc alatt fogják átrepülni a naponta kétszer az „aeroplánok”. „Hollandiának tehát a tengeren át jobb postai összeköttetése lesz Londonnal, mint a szárazföldön szomszédos németországi nagy városokkal” – írta a magyar lap.
Az Aëro című lap nem sokkal korábban viszont már beszámolt arról, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia beindítja a légiposta-szolgáltatását. Erről Uzelac Emil ezredes, a cs. és kir. repülőgépcsapatok parancsnoka adott interjút a lap áprilisi kiadásának. Először a Bécs és Kijev közötti repülőjáratról nyilatkozott az ezredes, amely a Monarchia központja és az ukrán főváros osztrák–magyar kirendeltsége között tartotta a kapcsolatot légi úton. Ugyanakkor Uzelac kijelentette: „Húsvéttól kezdve a Wien–Lemberg vonalat a nyilvános postaforgalomnak fogják átadni úgy, hogy ez a járat a jövő légiközlekedés alapjául fog szolgálni. Amint azonban Ukrajnával a rendes postaforgalom helyreáll, a postát Kijevig kiterjesztjük.” Az Aëro ennek kapcsán megjegyezte: „A wien-kijevi repülőgép-postajárat megindítása aviatikánk csodás fejlődésének legfényesebb sikere, amely már most jelzi, hogy a repülőgép a háború utáni nagy kultúrmunkának többé el nem hanyagolható tényezője lesz.”
A szaklapból az is kiderült, hogy az olasz légiposta első járat 1916. május 1-jén indult, s 1918-ra „már több vonalat lát el az olasz légiposta”, így például Nápoly és Palermo között hidroplánok álltak szolgálatba, volt ekkor már Torino és Róma közötti is légiposta-járat. A Magyarország című hetilap 1988-ban, a hetvenéves évfordulón emlékezett meg arról, hogy Bécs és Budapest között 1918. július 4-én indult meg a légiposta (magyar postaigazgatás alatti) működése, így a Monarchia a világ egyik élenjáró államának számított ezekben a napokban. Ám nem sokáig: július 13-án következett be az első baleset, a postagép Mosonmagyaróvárnál zuhant le, majd július 21-én a második tragédia is megtörtént a Bécsbe induló gép startolásánál, a repülőtér fölött 150 méterrel. Négy pilóta halt meg ekkorra már és a felháborodás akkora volt, hogy a Magyarország szerint két nap múlva leállították a szolgáltatást.

Felhasznált irodalom:
A légi posta = Népszava, 1918. június 15.
Az első repülőgépposta Közép-Európában = Az Aëro, 1918. április 10.
Ikarus Pesten. Aerofilatélia = Magyarország, 1988. június 10.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Népszava, 1918. június 15.
A légiposta

Zürichi levelezőnk szerint a svájci kormány sürgősen be akarja vezetni a légi postaszállítást, amely az antant-országokban oly jól bevált, és ez ügyben már folynak a tárgyalások a kormány s a katonai vezetőség között. Az érdekelt angol és hollandi körök között már megegyezés történt a két ország légi postaközlekedése ügyében. A 300 kilométeres távolságot három métermázsás levélposta-teherrel 1 óra 40 perc alatt fogják átrepülni a naponta kétszer közlekedő aeroplánok. Hollandiának tehát a tengeren át jobb postai összeköttetése lesz Londonnal, mint a szárazföldön szomszédos németországi nagy városokkal.