Különös halálesetek rejtélyének megoldásáról számolt be Az Est 1916 augusztusában. A francia hadszíntéren elesett, zömében angol katonák orvosi esetét a nyugati fronton jegyezték fel: a német tüzérségi támadások után ugyanis nemegyszer találtak a lövészárkokban olyan halott katonákat, akiknek a testén semmiféle sérülés vagy elváltozás nem volt felfedezhető. Egy francia tiszt, M. R. Arnoux az egyik halottnak a zsebében egy folyadék nélküli légnyomásmérőt talált – ez adta végül a megoldás kulcsát. Az első ilyen készülékek már 70 évvel a világháború kitörése előtt megjelentek, így az egy katona felszerelésében nem jelentett meglepetést. A szerencsétlenül járt angol barométere azonban elromlott, ami arról árulkodott, hogy nagy légnyomásváltozás érte – tehát a katona is ennek következtében vesztette életét.
A légnyomásváltozás emberi szervezetre gyakorolt negatív hatása az 1910-es években már nem volt újdonság. Igaz, hogy a meteorológiában a hideg és meleg front kifejezést csak a háború után kezdték el használni (éppen a katonai szóhasználatot átemelve a civil világba), a repülés hőskorszaka már felhívta az ezzel foglalkozók figyelmét a jelenségre. Persze a légnyomás okozta tüneteket sokáig csak a légballonos emelkedések esetében lehetett vizsgálni. A francia Paul Bert az 1870-es években leírta, hogy milyen hatásnak van kitéve a nagy magasságba emelkedő emberek – 1862-ben James Glaisher és Henry Tracey Coxwell 10000 méter közelébe, talán a fölé is jutottak: Glaisher elájult, Coxwell kezei pedig átmenetileg lebénultak.
A korabeli sajtó a katonák halálának okát a következőképp magyarázta: a közeli robbanáskor a szervezet hirtelen hatalmas légnyomásváltozást szenved el. Ennek hatására a vérből szénsav választódik ki, amely eltömíti a véráram útját, a vérkeringés összeomlik. A magyarázat azonban ennél prózaibb: a közelben történő nagy erejű robbanás okozta légnyomás szétroncsolja a levegőt tartalmazó szerveket – a legveszélyeztetettebb a fül, a tüdő és a belek. A túlélés esélye függ a túlnyomás mértékétől, a robbanás távolságától, illetve a robbanótöltet tömegétől is – háromméteres távolságból még viszonylag nagy tömegű robbanószer és 7-8 atmoszféranyomásnyi túlnyomás fellépése esetén is 90 % felett van.

Felhasznált irodalom:
Hirtelen halál a légnyomásváltozás miatt = Az Est, 1916. augusztus 4.
Effect of High Explosive Shells = The Bendigonian, 24th January 1916.
Hernád Mária: A robbanás fizikai hatásai és az élőerő védelmének lehetőségei = Hadmérnök, 2009/3. 80 – 94.
Kiss Anna: A nyomásváltozás hatásai az életjelenségekre.

Készítette: Takács Róbert