Pesti Napló

Farsang megint nincs, romlott nők viszont mindenhol

Címkék
nőkérdés

Miközben a Pesti Napló dicséretes módon próbálta segíteni a középosztálybeli nők emancipációjának olyan lépéseit, mint az egyetemi egyenjogúsítás, az „alsóbb néposztályok” leányairól olykor igen egyszerű és egyneműsítő sztereotípiákat alkalmazva nyilatkozott. A farsang 1916-ban éppen úgy elmaradt, mint az első háborús télen, erről a lap ismét be is számolt, a megszokott kissé szentimentális és visszafogottan heroizáló módon. Talán csak véletlen, de mégis sokatmondó, hogy ugyanazon az oldalon egy jóval terjedelmesebb cikk a budapesti éjszakai életet jellemző erkölcsi fertőt taglalta – eszerint még soha nem volt annyira színes az éjszakai élet, mint a háború második telén.
Bár a cikk nem vitatta el a frontra induló vagy éppen sebesülten lábadozó katonák felelősségét sem, érezhetően az artistanők, titkos prostituálták és korán elzüllött varró- és cselédlányok viselkedését tartotta az erkölcsi züllés igazi okának. A megoldást azonban mintha már nem érezte volna olyan egyszerűnek: a cikkben hivatkozott hatósági rendelkezéssel – a rosszlányok és a mulatók fokozott erkölcsrendészeti ellenőrzése – és a vélelmezett következő lépéssel, a szigorú hatósági zárórával kapcsolatban is érezhető szkepszis sejlik fel.

Felhasznált irodalom:
A vidéki mulatóhelyek megrendszabályozása = Pesti Napló, 1916. január 8.
A második háborús farsang = Pesti Napló, 1916. január 8.

Készítette: Egry Gábor

A vidéki mulatóhelyek megrendszabályozása. A második háborús farsang. Pesti Napló, 1916. január 8.
A vidéki mulatóhelyek megrendszabályozása.
A második háborús farsang.
Pesti Napló, 1916. január 8.