Az Est

Elégedetlenkedő eszerek, munkásbizottságoknak átadott gyárak Oroszországban

1918 Oroszországát a polgárháború, a fehérek és vörösök küzdelme jellemezte, ugyanakkor a baloldali erők sem voltak ekkor még egységesek: a bolsevikokon kívül az eszerek, a szociálforradalmárok is aktívak voltak. A bolsevik hatalomátvétel után Lenin szétzavarta az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, mert ott nem neki, hanem az eszereknek volt többsége, de a szociálforradalmárok egy része együttműködött Leninnel és Trockijjal. Később, 1918 márciusában, a breszt-litovszki béke megkötése után már a baloldali eszerek is távoztak a kormányból (a Népbiztosok Tanácsából), ahol amúgy is inkább csak látszólagos posztokat töltöttek be, és Lenin hatalmát legitimálták. A bolsevikok és az eszerek szakítása több fázisban zajlott, az eszerek sztrájkokat és tüntetéseket szerveztek a bolsevikok ellen a kormányból való kilépésük után – ahogyan erről Az Est is beszámolt 1918 májusában. A bolsevikok júniusban kizárták a tanácsválasztásokból mind az eszereket, mind pedig a mensevikeket (a bolsevikoknál moderáltabb munkáspárti mozgalmat). Az eszerek ezután ahhoz a terrorhoz nyúltak vissza, amit a cári időkben alkalmaztak. Merényleteik és merényletkísérleteik augusztusban már a legfőbb bolsevik vezetőket célozták. Ezek után indult meg igazán a bolsevik vörös terror, mely végül elsöpörte az eszereket.
Mindeközben Az Est május 26-án nemcsak az anarchikus orosz állapotokról számolt be, hanem arról is, hogy az orosz gyárakat munkásbizottságoknak adják át. Vagyis 1918-ban még Oroszországban is komolyan vették a munkás-önigazgatást, amitől aztán a Szovjetunió megalakulása után a sztálini vezetés annyira ódzkodik majd, és amelyet az állami tulajdon vált fel majd nem sokkal később. Így a szovjet típusú rendszert Sztálintól kezdve már az állami tulajdonú gyárak jellemzik. 1918. május 26-án azonban még így szólt a pesti lap oroszországi híre: „Az eddigi munkarendszert megszüntették, a munkafelügyelettel és a gyárak felügyeletével együtt. Ezentúl munkásbizottságok szervezik és vezetik a gyárakban és másutt is a munkát, a bizottságokat maguk a munkások választják, egy tagot pedig a szovjetek végrehajtó bizottsága nevez ki.”

Felhasznált irodalom:
A szovjet kormány nem tud rendet teremteni = Az Est, 1918. május 26.
Munkásbizottságok veszik át az orosz gyárakat = Az Est, 1918. május 26.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Az Est, 1918. május 26.
A szovjet kormány nem tud rendet teremteni

A legutóbb érkezett moszkvai táviratok, még a hivatalos ügynökség táviratai is, leplezetlenül a legrettenetesebb színben mutatják az oroszországi viszonyokat. A szovjet kormány, úgy látszik, teljesen képtelen arra, hogy még csak megközelítően is tűrhető viszonyokat teremtsen. Az élelmiszerek ára óriási, az általános nyomor különösen Pétervárott borzalmas. Ez a magyarázata annak, hogy a kadetek és a szociálforradalmárok ismét előbújtak rejtekükből, megkezdték tevékenységüket és nagyarányú bolsevikellenes propagandát fejtenek ki, még pedig egyre szorosabb közösségben. Mind a két párt az entente beavatkozásában látja az egyetlen utat, mely a káoszból kivezethet. Ha ez a mozgalom sikertelen maradna, akkor a legközelebbi jövőben vagy az anarchisták, vagy a központi hatalmak lesznek Oroszország urai. A kadetek még Kína és Japán beavatkozását is megváltásnak tekintenék, és el vannak kedvetlenedve Amerika miatt, mely minden eszközzel meg akarja hiúsítani Japán beavatkozását.

Az Est, 1918. május 26.
Munkásbizottságok veszik át az orosz gyárakat

Az orosz kormány tegnap új rendeletben szabályozta a munka szervezését és az általános munkakötelezettséget. Az eddigi munkarendszert megszüntették, a munkafelügyelettel és a gyárak felügyeletével együtt. Ezentúl munkásbizottságok szervezik és vezetik a gyárakban és másutt is a munkát, a bizottságokat maguk a munkások választják, egy tagot pedig a szovjetek végrehajtó bizottsága nevez ki.