1918. június 20-án a csendőrök négy munkást öltek meg az állami tulajdonban lévő MÁV Gépgyárban. A tragédia után általános sztrájk bénította meg a fővárost, az ország közlekedését és a vidéki üzemek sokaságát. Károlyi Mihály a kormány lemondását követelte a parlamentben,
Címke: sztrájk
Harc a mosóteknő körül
1918 elején béremelést követeltek a vegytisztítókban dolgozók. Az újságok támogatták a sztrájkmozgalmat, s közben fény derült a háborús hiánygazdaság visszaéléseire is.
Még a konzervatív Budapesti Hírlap is támogatta azt a mozgalmat 1918 márciusában, amelyet a fehérnemű-tisztító munkások indítottak a béremelésért.
Januári sztrájk, februári következmények – 1918 kezdete és a szociáldemokraták
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének.
A magyarokat okolják a bécsiek a liszthiányért – sztrájkolnak a munkások
Az általános áruhiány Ausztria és Magyarország között egyre feszültebb viszonyt eredményezett 1917-1918 fordulóján. A nyersanyagelosztás mellett az élelmiszerellátás nehézségei is állandó konfliktusokhoz vezettek.
A kedvezőbb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Magyarországot Bécsben sokan azzal vádolták, hogy nem mutat bajtársiasságot Ausztriával,
Az „azonnal megalakítandó” Budapesti Munkástanács
Jegyre osztott élelmiszerek, csökkenő fejadagok, növekvő infláció – ezek mind-mind szították a munkások indulatait Budapesten, Bécsben, sőt Berlinben is 1918 januárjában. Monarchia-szerte sztrájkok söpörtek végig a nagyvárosokon, összesen 700000 szüntették be a munkát a dualista állam munkásai közül.
„A telefon rabszolgái” – Sztrájk a közszférában 1917 végén
„A Népszava csütörtöki számában akartunk részletesen beszámolni arról a mozgalomról, amely szerdán délelőtt 10-től 12-ig megakasztotta a főváros telefonforgalmát. Az agyoncsigázott, rosszul fizetett telefonkezelőnők szüntették be két órára a munkát, hogy tüntetésükkel magukra irányítsák azoknak a figyelmét, akik eddig nem törődtek helyzetükkel, hogy összetartásukkal jelezzék a további harcra való készségüket.
„megállott a főváros vérkeringése” – a villamosvasúti dolgozók tüntetése
1917. október 20-án megálltak a villamosok Budapesten, de a megszokottól eltérően nem a túlzsúfoltságból eredő akadály vagy baleset, és nem is az egyre romló műszaki állapotú kocsik miatt – aznap jól szervezett tiltakozásra került sor. „Szombaton este pontban 7 órakor megállott a főváros vérkeringése: