„– Kegyelmességed szintén a föltörekvő néprétegek politikájának a szolgálatában álland?
– Nagyon természetes, hogy erre a kérdésre igen-nel felelnék abban az esetben, ha nem mondanék nem-et, de miután nem-et nem mondok, igen-t sem mondhatok, amiből elég világosan következik az, hogy legjobb az egyenes út.”
Tisza István bukása, majd Esterházy Móric miniszterelnöki kinevezése nyomán hirtelen felélénkült a vidéki politikai élet is a háborús Magyar Királyságban. Addig a politikát alapvetően az esetleges országgyűlési időközi választások jelentették volna, bár
„Esterházy Móric gróf dezignált miniszterelnök hétfőn délután megjelent pártházunkban s itt a pártvezetőség több tagjával értekezett a politikai helyzetről.” – e szűkszavú Népszava-hír hátterében ott van a magyar politika és társadalom Nagy Háború alatti átalakulása.
Az Estben három, gyors egymásutánban megjelent vezércikk jelezte, hogy 1917 tavaszán már kézzelfoghatóvá vált a hátországi hangulat megváltozása, aminek a sajtó is hangot adott. Ez a három állásfoglalás még akkor is feltűnő, ha tudjuk, hogy Az Est nem volt
