Roald Amundsen (1872–1928) norvég sarkkutatót, a Déli-sark felfedezőjét a háború sem tartotta vissza attól, hogy hosszabb expedíciókra induljon – vagy legalábbis tervbe vegye azokat. Mivel a tudós titkos vágya mindig is az Északi-sark meghódítása volt, többször is kísérletet tett erre. A Pesti Hírlap 1916 tavaszán számolt be az egyik ilyen expedíció előkészületeiről. A lap szerint Amundsen már 1914-ben tervbe vette ezt az utazást, de azt a háború kitörése miatt elhalasztotta. Az 1916-os előkészületek már az 1917. nyári expedícióra irányultak: Amundsent a norvég kormány támogatta a törekvéseiben, méghozzá 200 ezer koronával, amit a tudós a háború elején először még visszautasított, majd döntését revideálta, arra hivatkozva, hogy az ország épp a háború miatt tekintélyes jövedelemre tett szert. A kutató terveit az expedíció hajójának építője, Jensen húzta keresztül, aki kijelentette, hogy az új hajó csak 1917 tavaszán készül el – ám „Maud”-ot csak 1917. július elején sikerült a vízre bocsájtani. A modern hajtótest félmillió norvég koronába került. Sokan azzal mentegették ezt a pazarlást, hogy Amundsen már 1917-re várta a háború végét, tehát semmi akadálya nem lett volna (elméletben) az új expedíciónak.
Mondhatni, Amundsen nem sokat törődött a háborúval: háborús szerepvállalása mindössze arra korlátozódott, hogy visszaadja német kitüntetéseit a német követségen azzal az indokkal, hogy a németek elsüllyesztik a norvég kereskedelmi hajókat. Történt mindez 1917 októberében, amikor a tudós előzetes elképzelései szerint már régen vége kellett volna legyen a háborúnak.

Felhasznált irodalom:
Amundsen északsarki expedíciója = Pesti Hírlap, 1916. április 11.
Amundsen csak 1918-ban megy ismét az Északi-sarkra = Az Est, 1917. február 1.
Amundsen új északsarki expedíciója = Pesti Hírlap, 1917. július 1.
Amundsen visszaadta német rendjeleit = Az Est, 1917. október 27.

Készítette: Kaba Eszter