Pesti Napló

A szomszéd tehene

A lakosság alapvető élelmiszerekkel történő ellátása és a hadsereg részére felhasznált alapanyagok helyettesítésének kérdése állandó téma volt a napi sajtóban. A magyarországi élelmiszer-helyzet azonban viszonylag jó volt és maradt Ausztriához, különösen Bécshez és az alpesi tartományokhoz képest. Az osztrák ellátási problémák egyik következményeként terjedni kezdett az a nézet is, hogy a hiány fő okai a magyarok, akik bőséges készleteikből nem szállítanak eleget. A probléma mindenesetre kellően komoly volt ahhoz, hogy a két kormány is napirendre tűzze, párhuzamosan az 1915 tavaszára már égetővé vált pénzügyi problémákkal.
A Pesti Napló 1915. április 19-én a bécsi Fremden-Blatt cikkét ismertette arról, hogy megérkezett az első ötven vagon kukorica Magyarországról, amit a két kormány megegyezése értelmében még további, összesen 700 ezer mázsa gabona követ. A cikk kifejezetten cáfolta, hogy a szállítást szándékosan késleltették volna, és örvendezett azon, hogy végre megoldódik az ellátás kérdése. Az ellenzéki, kiegyezéssel kritikus Pesti Napló számára akár elégtétel is lehetett mindez, hiszen azt sugallta, Ausztria kifejezetten Magyarországra szorul. A Fremden-Blatt végső következtetése viszont a háborús szolidaritás sajátos értelmezését sugallta: az ismertetett cikk megelégedéssel nyugtázta, hogy a kukoricaszállítmány segítségével végre felszámolható egy súlyos anomália. Nevezetesen az, hogy néhány, a világtól és így a kukoricaliszttől is elzárt településen még mindig tiszta búzalisztből sütött kenyeret esznek.

Készítette: Egry Gábor

Ötven vagon magyar kukorica Bécsben = Pesti Napló, 1915. április 19.