Magyarország

A bolsevikok bukásáról közölt 1918 júniusában álhíreket egy pesti lap

Lenyűgöző álhírcsokrot tárt az olvasói elé 1918. június 29-én a Magyarország az első oldalán. Halottakat élőnek, élőket halottnak, nagyhercegeket cárnak, a cárt kivégzettnek tüntették fel bennük. Az összes tévedést aligha tudjuk korrigálni, annyi fél- és hamis információ van a hírekben, annyi azonban bizonyos, hogy az álhírek korabeli keletkezésének és terjedésének tökéletes mintapéldáját láthatjuk a lapszámban. Annyit a lap munkatársainak védelmére azért meg kell jegyeznünk: ők is érezhették, hogy nem túl megbízhatók a hírek forrásai, és ezt igyekeztek is jelezni.
Nézzük tehát a részleteket! A Magyarország hírgyűjteményének ez a címe: Hírek a bolseviki kormány bukásáról. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a bolsevikok körülbelül 1991-ben buktak meg Moszkvában, nem 1918-ban – ha még 1991-ben lehet így őket hívni. Ugyanakkor a polgárháborús helyzet, az eszerek terrorizmusának feléledése, a csehszlovák légió önálló fellépése valóban veszélyeztették a bolsevikok uralmát ebben az időszakban Szovjet-Oroszországban. Az alcímben szerepel ez a két kitétel: „Kalegyin és Kornyilov Moszkvában”, illetve „Mihály nagyherceg a cár?”. Itt tehát legalább egy kérdőjelet megkockáztatott a lap, ami már csak azért is jogos, mert tudjuk, hogy a doni kozákok „fehér” tábornoka, Kalegyin már februárban, a teljhatalomra törő Kornyilov tábornok pedig 1918 áprilisában meghalt, így Moszkvában (élve) aligha tűnhettek fel júniusban. Mihály nagyhercegről ugyan júniusban sok hír érkezett, de cár ő sem lett. Egyszer ugyan az ő javára lemondott már II. Miklós (1917-ben), de egynapos „cárságáról” is kénytelen volt egy évvel korábban leköszönni. 1918 júniusában viszont Mihály nagyherceg nemhogy cár nem lett, hanem valószínűleg ekkortájt végezték ki. Egy dologgal kapcsolatban óvatosabban fogalmazott a Magyarország: a cár meggyilkolásáról szóló hírekhez odabiggyesztette, hogy ezt a hírt nem erősítették meg. (A cárt viszont tényleg meggyilkolták: a bolsevikok kivégezték II. Miklóst és családtagjait, de nem júniusban, hanem egy hónap múlva, 1918. július 17-én.)
A „híreknél” talán még érdekesebb, hogy hogyan jutott el a magyar olvasókhoz ez a temérdek álhír. Ha megnézzük a forrásokat, akkor a távoli orosz vidékeken történteket először Moszkvában „dolgozták át” pletykákká. Innen jutott el Pétervárra az eleve nem túlzottan megbízható információ, majd Helsingfors (a mai Helsinki) volt a következő állomás. Az itteni tudósítók jelentettek a svéd lapoknak Stockholmba, majd a bécsi Neue Freie Presse idézte a svéd fővárosba érkezett információkat. A ma Die Presseként ismert bécsi lapot olvasta el a Magyarország tudósítója, majd telefonon jelentette a féltucatszoros átvétellel a budapesti olvasókhoz eljutó híreket.
A hír forrásait a Magyarország leírásából követhetjük vissza: „Bécs, június 28. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A N. Fr. Pressének jelentik Stockholmból: Az Aftenbladetnek azt táviratozza helsingforsi levelezője, hogy Pétervárott oly hírek vannak forgalomban, amelyek szerint Moszkvában a bolseviki kormány megbukott. [Itt a cenzúra néhány sort törölt] Mihály nagyherceget cárrá kiáltották ki. Mindezeket a híreket eddig hitelesen nem erősítették meg. [Itt a cenzúra néhány sort törölt.] A cár meggyilkolásának hírét nem erősítették meg.”

Felhasznált irodalom:
Hírek a bolseviki kormány bukásáról = Magyarország, 1918. június 29.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Magyarország, 1918. június 29.
Hírek a bolseviki kormány bukásáról

Kalegyin és Kornyilov Moszkvában — Mihály nagyherceg a cár?

Bécs, június 28.

(A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A N. Fr. Pressének jelentik Stockholmból: Az Aftenbladetnek azt táviratozza helsingsforsi levelezője, hogy Pétervárott oly hírek vannak forgalomban, amelyek szerint Moszkvában a bolseviki kormány megbukott.
[Itt a cenzúra néhány sort törölt.]
Mihály nagyherceget cárrá kiáltották ki. Mindezeket a híreket eddig hitelesen nem erősítették meg.
[Itt a cenzúra néhány sort törölt.]
A cár meggyilkolásának hírét nem erősítették meg

Bécs, június 28.

(A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A N. Fr. Pressének táviratozzak Darmstadtból: Itteni illetékes helyen mindeddig nem erősítették meg a cár meggyilkolásáról szóló híreket.

Kerenszkij agitációja a bolsevikiek ellen

Bécs, június 28.

(A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A Vossische Zeitungnak táviratozzák Rotterdamból: A Daily Chronicle egyik munkatára előtt Kerenszkij kijelentette, hogy nézete szerint a szövetségeseknek állást kell foglalniok a bolsevikiekkel szemben, miután a bolsevikiek az orosz demokrácia ellenségei. A bolsevikiek a parasztokra nemigen számíthatnak. Kerenszkij hangsúlyozta, hogy egész Oroszország az antant intervencióját várja, ami nem zárja ki, hogy Japán csapatokat szállítson Oroszországba. Japán beavatkozásának azonban csakis katonai jellege lehet, és Németország ellen irányulhat, de az intervenció nem jelenthet beavatkozást az orosz belpolitikába.