Az Est

A békéről írt a német kancellár lapja, miközben csapatai visszavonultak

Miközben Az Est 1918. július 31-én arról írt, hogy az antant hosszú háborúra készül, mert megalakult az egységes élelmezési tanácsa, és a brit The Times szerint a „német tartalékok kimeríthetetlenek”, addig a német oldalról a „hosszú háborúnak” igencsak ellentmondó hírek érkeztek. A marne-i arcvonal „megváltoztatásáról” szólt ugyanis a lap másik cikke, eszerint Foch marsall – ekkor már az antant nyugati fronton lévő erőinek főparancsnoka – offenzívája nem ért el teljes sikert, mert a marne-i kiszögellésből a németek időben visszavonták csapataikat. Így a németeket nem lehetett bekeríteni: „A németek mindamellett levonták a következtetést és visszavonták frontjukat, stratégiai szabadságuk és fölényük teljes védelmével.” Mindez már jelezte, hogy az 1918. március 21-én kezdett német offenzíva-sorozat júliusra kimerült. Még nem jött el a német hadsereg fekete napja (augusztus 8.), de II. Vilmos császár csapatainak arcvonalát ekkor már le kellett rövidíteni, mert veszélyben voltak a Marne folyó mentén túlzottan előretolt egységek. Az antant augusztus hatodikára foglalta vissza teljesen ezeket a területeket, és Németország ezután már csak hátrált vagy tartotta az állásait, és nem véletlen, hogy a német kancellár lapja, a Norddeutsche Allgemeine Zeitung ekkor hirtelen a békéről kezdett írni. A világbéke és a leszerelés lett a téma – aligha függetlenül attól, hogy a hadi helyzet egyre kedvezőtlenebbé vált Berlin számára. Az angolok viszont ekkor már nem tárgyalni, hanem győzni akartak – ez is kiderült Az Est 1918. július 31-ei számából.

Felhasznált irodalom:
Az entente még hosszú háborúra készül = Az Est, 1918. július 31.
Hindenburg visszavonulása a Marne-tól sietteti a döntést = Az Est, 1918. július 31.
A német tartalékok kimeríthetetlenek = Az Est, 1918. július 31.
A német kancellár lapja a világbékéről = Az Est, 1918. július 31.
Lord Robert Cecil a nemzetközi tanácskozások ellen. Soha nem akar tárgyalni a németekkel = Az Est, 1918. július 31.
Szijj Jolán (főszerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A–Zs. Budapest, 2000.

Készítette: Szegő Iván Miklós

 

Az Est, 1918. július 31.
Az entente még hosszú háborúra készül

Rotterdam, július 29. (Az Est rendes tudósítójának távirata)

A Reuter ügynökség jelenti, hogy megalakult a szövetségesek közös élelmezési tanácsa. Az entente államok élelmezési diktátorai ma erre vonatkozólag egyértelmű nyilatkozatot tettek közzé, melyben többek közt a kővetkezőket mondják: Az élelmezési kérdést nem kezelhetjük egy egyéves háború alapján, elő kell készülnünk egy hosszú háborúra, ha ki akarjuk vívni a határozott győzelmet.

Hindenburg visszavonulása a Marne-tól sietteti a döntést

Berlin, július 29. (Az Est katonai munkatársától)

Foch tábornok offenzívája nélkül nem lett volna ok a marne-i arcvonal megváltoztatására. De Foch offenzívájának célja nem a Marne felszabadítása, vagy pedig területszerzés volt, hanem az, hogy Soissons-nál és Reimsnél áttörve, harapófogószerűen beszorítsa a Marne-könyökben lévő német csapatokat. Ez azonban nem sikerült neki. A németek mindamellett levonták a következtetési és visszavonták frontjukat, stratégiai szabadságuk és fölényük teljes védelmével. Az arcvonal áthelyezésének túlnyomólag harcászati jelentősége van. A nyugati harctér viszonyai frontális mozgó harcot tesznek szükségessé, ebben pedig a fegyverek döntenek. Az új német vonal a Marne és a Vesle közt húzódik, Fère-en-Tardenois és Ville-en-Tardenois városokon át. Most meg kell várni, hogy Foch tábornok folytatja-e offenzíváját veszteségeinek pótlása után, mert ha nem teszi, az kudarcának bevallását jelenti. A német visszavonulás jelentősége a jövő titka. Hindenburg lengyelországi visszavonulása tette lehetővé a łódźi csatában az oroszok fölött való döntő győzelmet, 1917. évi somme-i visszavonulása lefegyverezte a nagy francia-angol támadást és megvetette alapját az idei márciusi nagy csatának. Bizonyosra vehetjük, hogy a Marne-tól való eltávolodás nem távolította el a döntést, hanem közelebb hozta.

A német tartalékok kimeríthetetlenek

Hága, július 30. (Az Est tudósítójától)

A Times megállapítja, hogy a németeknek, úgy látszik, kimeríthetetlen tartalékaik vannak. A németek főfeladatul tűzték maguk elé, hogy emberanyagukat érintetlenül megtartsák. Az entente csak úgy érhet él számbeli fölényt, ha több millió amerikai katona érkezik.

 A német kancellár lapja a világbékéről

„Ma már a békemozgalom a világ leghatalmasabb vezéreszméje“

Berlin, július 30. (Az Est tudósítójától)

Német politikai körökben nagy feltűnést kelt a külügyi hivatal és a kancellár félhivatalos lapjának, a Norddeutsche Allgemeine Zeitungnak, a népek szövetségéről és a leszerelésről írott cikke. A félhivatalos lap július 28-i számában foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és szó szerint a következőket írja:
„Ma már nem zárkózhatunk el az elől az igazság elől, hogy a békemozgalom és annak minden eszmei tartalma: a népek szövetsége, a döntőbíróság, a leszerelés — a világ egyik leghatalmasabb vezéreszméje lett, amelynek fejlődését ma még ugyan nem lehet belátni, de amelyet a „praktikusok” gúnymosolyával elintéznünk most már nem lehet.”
A német többségi pártok körében nagy örömmel fogadták a kancellár lapjának ezt a nyilatkozatát, mert úgy vélik, hogy ha Németország közeledik a népek szövetségének és a leszerelésnek gondolatához, feltétlenül megkönnyíti a békés megegyezést Wilsonnal és az entente-tal.

 Lord Robert Cecil a nemzetközi tanácskozások ellen

Soha nem akar tárgyalni a németekkel

Berlin, július 30. (Az Est tudósítójától)

A Lokalanzeiger jelenti Rotterdamból: Londoni jelentés szerint Lord Robert Cecil angol miniszter a következőket mondotta: — Megint beszélnek az ellenséget hatalmak képviselőinek össze jöveteléről. Én jól ismerem a német nemzetet és ezért mindig óvakodni fogok a németek képviselőitől. Nem fogok támogatni ilyen tanácskozásokat, akár Stockholmban, akár másutt tartják őket, mert hiszen a céljuk úgyis csak az, hogy a németek uralkodjanak a világon.