Magyarország

„Beláthatatlan veszedelmeket rejt magában” – Katonai szakértők ellenzik a „Csalagút” tervét

Címkék
angol, francia

Egy régi álom vált valóra, amikor 1994-ben II. Erzsébet angol királynő és François Mitterand francia köztársasági elnök megnyitotta a La Manche-csatorna alatti Csatorna-alagutat, vagyis a „Csalagutat”. A magántőkéből, közel százezer részvényes pénzéből finanszírozott, több mint 50 kilométer hosszú alagutat (38 kilométer húzódik a tenger alatt) 1987-ben kezdték fúrni Angliában és 1988-ban Franciaországban. A két „ősi ellenség” pajzsai 1990 decemberében találkoztak az európai együttműködés jegyében, az építés egyik vezetője a magyar „metróguru”, Klados Gusztáv volt. Mára a „Csalagúté” a világ egyik legnagyobb forgalmú vasútvonala, hárompercenként halad el benne egy szerelvény és Brian De Palma 1996-os Mission: Impossible-jének köszönhetően menten ikonikus helyszínné is vált. A „Csalagút” ötlete azonban nem mindig örvendett ekkora népszerűségnek: a Magyarország 1916. július 25-i számában közölte angol katonai szakértők élesen elutasító véleményét a régóta tervezett alagút megépítésével kapcsolatban, mivel az „beláthatatlan veszedelmeket rejt magában”.

Felhasznált irodalom:
A calais-doveri alagút = Magyarország, 1916. július 25.

Készítette: Csunderlik Péter

Magyarország, 1916. július 25.
A calais-doveri alagút

A „Züricher Post” londoni tudósítója táviratozza lapjának, hogy angol katonai körökben a calais-doveri csatorna terve egyáltalán nem örvend népszerűségnek. A legújabb tervek szerint ugyanis az angol alagút torkolata egy olyan völgybe nyílna, melyet Dover erődje s a környékbeli magaslatok teljesen uralnak, valamint egyéb védelmi berendezések, mint az alagút azonnali elárasztása, Anglia felőli bejáratának összerombolása is programba vannak véve. Angol katonai szakértők azonban azt hiszik, hogy még így is beláthatatlan veszedelmeket rejt magában az alagút és az a haszon, amely békeidőben belőle származna, nem áll arányban az építésre s különösen a katonai szempontból való fenntartására fordítandó kiadásokkal. Az alagútnak egyébként is békeidőben jutna szerepe, mert egy esetleges újabbi konfliktus esetén feltétlenül szét kellene rombolni. A tudósító nem tartja valószínűnek, hogy az alagút terve kivitelre kerül.