Az Est

Víziló születik!

1914 őszén, a háború kitörését követően még gyászos híreket lehetett olvasni a budapesti Állatkertről: sorra pusztultak el a fókák, mert a háborús körülmények között a tengeri halszállítmányokat nem tudták számukra biztosítani. Igaz, már akkor szaporodott is az állomány: egy déli frontra vezényelt magyar katona két rókakölyköt ejtett foglyul – és gondozott – szerb területen, majd miután megsebesült, felajánlotta azokat az Állatkert számára. Így már a Városligetben is lehetett „szerb foglyokat” mutogatni.
Egy évvel később, 1915 szeptemberében igazi szenzáció történt Budapesten: egy ifjú vízilópár fogságban szaporodott, ami Európa állatkertjeiben az ötödik regisztrált eset volt Antwerpen, Amsterdam, Berlin és Bécs után. „Brehm ide, Brehm oda, a mi állatkertünk fogságában kis víziló fog napvilágot látni” – újságolta Az Est 1915 augusztusában Alfred Brehmre, Az állatok világa című, 1860-as években megjelent, de a világháború idejére már klasszikussá vált zoológiai mű szerzőjére utalva.
Maga a városligeti Állatkert 1866-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Az első Budapesten látható vízilovat, Jónást Egyiptomban fogták be, de Budapestre 1893-ban már Berlinből érkezett. Péter és Zsuzsánna – bár más források Bandiként és Araként említik a szülőket – csak 1912-ben került Jónás mellé.
Később azonban kiderült, a vízilovak esetében nem is olyan ritka az állatkerti nász: azóta több mint három tucat víziló bébi jött világra Budapesten.

Felhasznált irodalom:
Az állatkert titka = Az Est, 1915. augusztus 17.
Családi esemény az állatkertben =Az Est, 1915. szeptember 11.
Hírek. Szerb rókák az állatkertben = Az Est, 1914. október 1.
Hírek = Az Est, 1914. szeptember 19.

Készítette: Takács Róbert