Cigarettatárca, ezüst kis cigarettatárca
háborúban a katona igazi társa.
Talán csak ezüstfüst, nevem sincs belevésve,
de szívből adta, aki adta, erre futotta a pénze.

Ha szitkot mellre szívtam, csillogó ezüstje
vigasztalt, bűvös szelence, őrizte a csukaszürke
átázott-izzadt nehéz posztókabát
zsebében a kávéházi esték könnyű illatát.

Aranyvégű cigaretta sosem került bele,
de egy kattintással úgy összezárt fedele,
hogy a lövészárokban is mindig szárazon
tartotta, szívtam hát bakadohány-lőporom.

Még most is gyakran megtapogatom
helyét szívtájékon, bal oldalon,
helyén volt az ezüst cigarettatárca,
amikor vezényszó harsant rohamozásra.

Cigarettatárca, ezüst kis cigarettatárca,
egy puskalövés szívem helyett eltalálta.
Magyar Királyi Dohány Jövedék:
a golyó átütötte mind a két felét.

Egy csattanás, mintha szívem nyílt volna szét,
hajnalban hordágyra tett egy szanitéc.
Nem járt érte nagyarany, csak tört ezüst,
de az élet, az élet mégsem szállt el, mint füst.

Ferencz Győző