Ha valaki látta néhány évvel ezelőtt a Magyar Televízióban a Főtér című műsort, ahol többek között Novodomszky Éva kalauzolta a nézőket Szarvason, nagyjából az derülhetett ki számára, hogy a törökdúlás után a várost szorgos telepesek (köztük szép számmal szlovákok), Harruckern báró és a térségben unikálisnak számító gazdasági iskolát (manapság inkább főiskolának mondanánk talán ezt) alapító Tessedik Sámuel fejlesztette. A település rangja így folyamatosan emelkedett. Várossá két forradalmi időszakban is hiába minősítették, 1848-ban és 1919-ben. Arról viszont kevesebbet beszélnek manapság, hogy itt érettségizett Csehszlovákia 1918-as megalapítói közül a szlovák Štefánik, és hogy a település fejlesztésében milyen szerepet játszottak a zsidó hitközség tagjai. A várossá nyilvánítást már 1918-ban szorgalmazták, még jóval az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság előtt kezdeményezte a helyi főrabbi: „Békés vármegye nagyobb községei egymás után indítanak mozgalmat rendezett tanácsú várossá való alakulásuk érdekében. Csaba község nemrégen meg is kapta már az engedelmet, most pedig Szarvas indított mozgalmat ugyanebben az irányban. A mozgalmat dr. Friedmann Ernő főrabbi indította meg.” A várossá nyilvánítás 1919-ben megtörtént, de ahogy 1848-ban, most is csak átmeneti sikert hozott: végleg csak 1966-ban minősítették várossá Szarvast.

Felhasznált irodalom:
Szarvas város lesz = Pesti Napló, 1918. május 25.
Babák Z.: Fél évszázad: Szarvas várossá válására emlékeztek = Newjsag.hu.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Pesti Napló, 1918. május 25.
Szarvas város lesz

Szarvasról jelentik: Békés vármegye nagyobb községei egymás után indítanak mozgalmat rendezett tanácsú várossá való alakulásuk érdekében. Csaba község nemrégen meg is kapta már az engedelmet, most pedig Szarvas indított mozgalmat ugyanebben az irányban. A mozgalmat dr. Friedmann Ernő főrabbi indította meg.