A második háborús évben az újságokban már szinte minden napra jutott hír leleplezett vagy elítélt háborús nyerészkedőkről, szélhámosokról. A hadiszállítók csalásai, a rossz minőségű ruhák, liszt, lábbeli persze akár egy Jókai-regényből is ismerős lehetett az olvasóknak. A figyelmesebbek pedig a hadiszállítók mellett ismerős figurákra is bukkanhattak a bűnügyi rovatokban.

A Pesti Napló például egy, a Zsófia Országos Gyermekszanatórium sorsjegyeivel elkövetett szélhámosságról számolt be. Splényi Árpád báró, aki nem mellesleg a lap értesülései szerint könyvügynökként dolgozott Prágában, és Mellinger Oszkár több mint 8000 sorsjegyet vettek át eladásra, de ennek csak a töredékével számoltak el. Splényi neve ismerős lehetett a bűnügyi (és persze a társasági rovat) olvasóinak: saját előélete és családja miatt is.

A báró ugyanis a többé-kevésbé botrányos ügyek rendszeres szereplője volt. 1902-ben és 1903-ban kétes váltóval vásárolt bútort és könyveket. A váltókra, vagyis az eladóval szembeni tartozását megtestesítő kötelezvényre, kezesként rávezette apja, Splényi Ödön nevét. Ez annál is inkább erősíthette a hitelét, mert Splényi Ödön báró rendőrtanácsos, Józsefváros rendőrkapitánya, és nem utolsó sorban Blaha Lujza harmadik férje volt. Splényi Ödön azonban, amikor fia nem fizetett, nem ismerte el, hogy kezességet vállalt volna annak váltójáért, főként annak színésznővel kötött házassága miatt. Első fokon el is ítélték, a fellebbviteli tárgyaláson azonban az apa elismerte, hogy valamikor általánosságban megengedte a fiának, hogy nevét kisebb összegű váltókra rávezesse.

 
Mindenesetre Splényi Árpád nem csak apja és annak foglalkozása, hanem saját felesége miatt is reflektorfénybe kerülhetett. A báró egy rövid ideig a korszak egyik botrányos életűnek tartott gazdag örökösnőjének, Freystädtler Flórának is a férje volt. Flóra apja, Freystädtler Antal terménykereskedőként, majd az Esterházy hercegek somogyi uradalmának bérlőjeként alapozta meg a családi vagyont. Halálakor, 1892-ben öt budapesti ingatlan és három nagyobb birtoktest tulajdonosa volt. Ferenc Józseftől nemcsak nemességet, hanem több kitüntetést is kapott, a három életben maradt gyermeke és felesége között pedig közel kilencmillió forint értékű vagyont osztottak szét, és még ezen felül is jutott egymillió a budapesti zsidó gimnázium megalapítására.

Flóra tehát gazdag nőnek számított, csakhogy hamarosan gondnokság alá került. Bár házasságot kötött egy katonatiszttel, hamarosan elvált, szeretőket tartott, majd ezt követően 1895-ben ment hozzá Splényihez. Együttélésük néhány hónapig, válóperük két évnél is tovább tartott, az asszony ez idő alatt két társával női társaságot alapított, közösen élvezték ki az életet. Bár vagyona felett közvetlenül nem rendelkezhetett, azért a hitelezők, a gondnokság megszűnésére várva, készséggel álltak a rendelkezésére. Végül a hölgyek Párizsban kötöttek ki, ahonnan Flóra vagyonának elvesztését követően – a remélt bevételért megírt önéletírása szerint –, egy kirívó orgiától megcsömörlötten tért haza. Elszegényedve, Jenő bátyjával haragban halt meg, évtizedekkel később.

Splényi Árpáddal soha többet nem keresztezték egymást az útjaik, ami nem annyira meglepő, hiszen a báró saját, Flórához képest kisstílű életmódja sem változott sokat az évek folyamán. Mindketten azok közé tartoztak, akiket a nagy háború sem zökkentett ki a „megszokott” kerékvágásból.

 
Felhasznált irodalom:
Báró Splényi Árpádot elfogták = Pesti Napló, 1916. február 9.
A báró urat felmentik = Népszava, 1906. február 18.
Kövér György: Bujálkodástól a nymphomániáig. Freystädtler Flóra történetei = Holmi, 2001/7.
Kövér György: A csapodár Flóra, avagy a polgári normaszegés emlékképei = Ünnep – hétköznap – emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén. Rendi társadalom – polgári társadalom 14. Szerk.: Pásztor Cecília. Salgótarján, 2002.
Kövér György: Békebeli agglegénykedések – Freystädtler Jenő memoárjában = Nők és férfiak… avagy a nemek története. Rendi társadalom – polgári társadalom 16. Nyíregyháza, 2003.

 
Készítette: Egry Gábor