Budapesti Hírlap

Milyen származású Gratz Gusztáv miniszter úr?

„Az ember könnyen teszi elvvé és elhatározássá azt, ami voltaképpen csak érdeke” – a magyar történetírás egyik legerősebb mondata ez, amit Gratz Gusztáv Magyarország 1867 és 1918 közti történetét megörökítő A dualizmus kora című, 1934-ben Akadémiai Díjjal jutalmazott művében írt le. Ezzel a kétkötetes könyvvel és az 1935-ben megjelent – és szintén jutalmazott –, az 1918-1919-es forradalmak antiszemitizmustól nem mentes, „konzervatív” elbeszélését adó A forradalmak kora című munkájával Gratz Gusztáv elismert történetíróvá avanzsált, amolyan Szekfű Gyula melletti kismestere lett a Horthy-korszak kulturális életének, noha nem volt céhes történész. Végzettségét tekintve jogász volt, tevékenységében pedig publicista és politikus: bár 1906-os szakításuk előtt még Jászi Oszkár köréhez tartozott a Társadalomtudományi Társaságban, és a Huszadik Század munkatársa volt, 1917-ben a pénzügy-, 1921-ben a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. A munkásságával kapcsolatban sok kérdést föl lehet tenni, a Budapesti Hírlapot azonban az érdekelte az 1917. június 24-i számában közölt cikkben, hogy valóban szász-e a miniszter.

Felhasznált irodalom:
Grátz miniszter származása = Budapesti Hírlap, 1917. június 24.
Gyáni Gábor: Posztmodern kánon. Budapest, 2003.
Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918-1941. Budapest, 2010.

Készítette: Csunderlik Péter

 

Budapesti Hírlap, 1917. június 24.
Grátz miniszter származása

Grátz Gusztáv dr. pénzügyminiszterről, amióta csak közpályán működik, mindenki úgy tudta, hogy szász ember és a köztudat ellen soha semmiféle kifogás nem hallatszott. Az e hónap 20-án megjelent A magyar nemzeti szociáldemokrácia című vezércikkünkben mi is mint szász embert említettük, és erre most Pozsonyból levelet kapunk, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy Grátz miniszter német származású ugyan, de nem szász, Grátz családja pozsonyi származású. A szépapja Pozsonyban volt szőlőműves, nagyapja Moson megyében, Miklósfalván evangélikus tanító, apja előbb Gölnicbányán, majd később Kolozsvárott evangélikus lelkész volt. Anyai részről sincs semmi szász vér ereiben, mert anyja és annak családja ugyancsak Moson megyei származású német. – E fölvilágosításból kitűnik, hogy Grátz miniszter nem szász származású, de szász képviselő.