A világtörténelem két legnagyobb presztízsveszteségű állama, Spanyolország és Portugália vezetői közül a legtöbben úgy vélték, a 350 éves kudarcsorozat után a világháborúba belépéssel és az ottani dicsőséges szerepvállalással lehetne fényesíteni nemzeteik fölöttébb megkopott – partra vetett, korhadó hajók, algás kikötői öblök poshadt vizébe vizelő meztelen fiúk, valamint elhajított, rozsdás matrózkütyük fémjelezte –, 20. századi siralmas jelenén. Portugália végül 1917-ben be is lépett az antant oldalán a háborúba, Spanyolország azonban – akárcsak a második világháborúban – mindvégig semleges állam maradt. Ennek okát abban láthatjuk, hogy a spanyol elit élesen megosztott volt: egy németbarát (germanófilos) és egy antantszimpatizáns (aliadófilos) politikai tábor állt egymással szemben, amelyek teljesen kioltották egymást, így maradt a döntésképtelenség és a biztos semlegesség. A háborúzás hiánya viszont oda vezetett, hogy 1916 márciusának egyik legfontosabb kérdésévé az válhatott Madridban: megfilmesíthetik-e a regényirodalom alapvetését, Cervantes halhatatlan művét, a Don Quijotét. Amint arról a Magyarország beszámolt 1916. március 18-i számában, a megfilmesítést végül maga a kormány vétózta meg, mivel a miniszterek úgy gondolták, a nagy műből csak a „puszta látványosság” maradna egy, a korban még igen lenézett filmes adaptálás esetén: „a madridi nép nagy része csak pusztán a látványosságok után való vágyból és nem komoly érdeklődésből nézné meg az előadásokat”. A spanyol kormány mentségére legyen szólva: még nem láthatták, ahogy James Cameron tizenegy Oscar-díjat és 2 milliárd dollárt söpör be a Titanic-kal.

Felhasznált irodalom:

Don Quijote nem lesz mozidarab = Magyarország, 1916. március 18.
Pallagi Mária: Spanyolország az első világháborúban. A semlegesség dilemmái. = Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk.: Antal Gábor – Hevő Péter – M. Madarász Anita, Budapest, 2015. 265-282.

Készítette: Csunderlik Péter

Magyarország, 1916. március 18.
Don Quijote nem lesz mozidarab

Madrid város hatósága arra gondolt, hogy Cervantes híres művét, Don Quijotét, ennek a széles néprétegek számára való hozzáférhetősége okából, filmre dolgoztatja fel és a nép számára belőle mozielőadásokat rendeztet. Ámde a kormány és elsősorban Romanones gróf személyesen tiltakozott ez ellen. A kormány kijelentette, hogy Cervantes halhatatlan művét sokkal magasabbra tartja, semhogy az puszta látványosság tárgyává volna tehető s a madridi nép nagy része csak pusztán a látványosságok után való vágyból és nem komoly érdeklődésből nézné meg az előadásokat. Ha Madrid város törvényhatósága igazán népszerűvé akarja tenni a nagy költőt, akkor csináltasson munkájából olcsó népszerű kiadást vagy pedig ami még jobb tanács, osztassa ki azt a nép közt ingyen.