Ugyanarról a témáról két eltérő hangnemű cikk jelent meg 1918 áprilisában a pesti sajtóban. A Népszava az alagi (ma: Dunakeszi része) lóversenyeken elpazarolt milliókról cikkezett, és azon méltatlankodott, hogy az Úrlovasok Szövetkezete ebből a tízmilliós bevételből 600 ezer koronát vágott zsebre. A szociáldemokrata lap szerint közben sokan esetleg az utolsó fillérüket játszották el a lovin: „Mennyi pénz és mennyi kifosztott ember. Tízmillió koronával mi mindent lehetne csinálni, ami szép, hasznos vagy nagyjelentőségű volna. Az alagi téren pedig a legszerencsésebb fosztogatók zsebébe kerül, akik azután vagy könnyelműen túladnak rajta, vagy fölteszik újra a következő tétre.”
Közben egy másik újság egészen más stílusú cikke a pesti ügető közönségével történteket taglalja: ott ugyanis a katonai rendőrség kétórás razziát tartott. A kijáratokat lezárva mintegy tízezer embert igazoltattak a Budapesti Hírlap szerint. Akit gyanúsnak véltek, bevitték a rendőrkapitányságra és ott hallgatták ki – összesen 182 személyt. Zsebtolvajokat és katonaszökevényeket kerestek elsősorban. Hogy mennyit találtak valójában, azt a lap pontosan nem közölte, csak annyit írt: „Számos katonaszökevény, árdrágító-kereskedő, notórius zsebtolvaj került a katonai rendőrség kezére.” Az újság felidézi, hogy a razzia idején a lezárt kijáratoknál nem mindenki bírta jól a kétórás várakozást: A közönségnek az a része, amelynek igazolványa rendben volt, nyugodtan várta, amíg reá kerül a sor, az a része azonban, amelyik az igazolást ki akarta kerülni, lármázott és rendetlenkedett.

Felhasznált irodalom:
Tízmillió korona forgalom az alagi lóversenyeken = Népszava, 1918. április 13.
Katonai razzia az ügetőversenyen = Budapesti Hírlap, 1918. április 16.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Népszava, 1918. április 13.
Tízmillió korona forgalom az alagi lóversenyeken

Még csak vasárnap lesz két hete, hogy megkezdődtek Alagon a lóversenyek. Ez alatt a két hét alatt tízezer és tízezer ember törtetett ki a játéktérre, vitték a könnyen vagy nagyon is nehezen keresett pénzüket, sokan tán az utolsó filléreiket, hogy áldozatul dobják játékszenvedélyüknek. És lehet, hogy otthon éhező családot hagytak. Gyűlt künn a totalizatőrnél a sok pénz: két hét alatt több mint tízmillió korona. Ebből csak az Úrlovasok Szövetkezete 600000 koronát vágott zsebre a versenyrendezésért őt megillető százalék címén. A többit pedig zsebre vágták, akiknek legjobban kedvezett a szerencse, akiknek pedig nem kedvezett, azok kifosztottan távoztak a térről. És ezek vannak többségben. Mennyi pénz és mennyi kifosztott ember. Tízmillió koronával mi mindent lehetne csinálni, ami szép, hasznos vagy nagyjelentőségű volna. Az alagi téren pedig a legszerencsésebb fosztogatók zsebébe kerül, akik azután vagy könnyelműen túladnak rajta, vagy fölteszik újra a következő tétre. És a kifosztottak lelkében ugyan hány bűnös gondolat támadhat a keserűség nyomán, amikor a fillér nélkül maradt, családjuk éhezését kell késő megbánással nézni. Gondolják: majd holnap vissza fogom nyerni, és viszi őket az örvény, nagyon sokat közülük egész a bűntettekig. Az úrlovasok pedig, akik két hét alatt 600.000 koronát vágtak zsebre, ezzel igen keveset törődnek. Az állam pedig még kevesebbet, sőt törvénnyel szabályozza, védi és ápolja ezt a szép úri passziót.

Budapesti Hírlap, 1918. április 16.
Katonai razzia az ügetőversenyen

Az ügetőversenyteret tegnap délután hatalmas készültséggel körülvette a katonai rendőrség és a kijáratokon kifelé tóduló közönséget kivétel nélkül igazoltatta. Körülbelül tízezer embert igazoltattak, akik közül száznyolcvankét embert állítottak elő a kerületi parancsnokságon, ahol a kihallgatásuk azonnal megkezdődött. Számos katonaszökevény, árdrágító-kereskedő, notórius zsebtolvaj került a katonai rendőrség kezére. A közönségnek az a része, amelynek igazolványa rendben volt, nyugodtan várta, amíg reá kerül a sor, az a része azonban, amelyik az igazolást ki akarta kerülni, lármázott és rendetlenkedett. (A razzia körülbelül két óra hosszat tartott.)