Népszava, 1914

Hat-e az ágyúzás az időjárásra?

Az időjárás olyan bonyolult rendszer, amelyben a kiindulási tényezők apró eltérései akár megváltoztathatják az egész szisztéma működését – így tartja ezt a pillangóhatás-elv, mely a kiindulási tényezők fontosságát hangsúlyozza a káoszelméletben. Az I. világháború idején ezt a tézist még nem ismerhették, de már akkor felmerült a kérdés: a kiterjedt európai harcok nem befolyásolják-e az időjárást. És miután a háború első tele – ahogy a Népszava 1915. márciusi cikke írja – szokatlanul meleg volt, rögtön adódott a következtetés, hogy mindez a harcoknak, elsősorban az ágyúzásnak köszönhető. Az újság olyan tudományos vizsgálatok kezdetéről számolt be, amelyeket nyilván a hamarosan véget érő háború után befejezése után lehet majd lezárni. Ezzel együtt a cikk szerzője már megelőlegezte az eredményt: bizonyos hatása biztos van a háborúnak az időjárásra.

A világháború és az időjárás = Népszava, 1915. március 2.

Készítette: Ignácz Károly


Népszava, 1915. március 2.
A világháború és az időjárás

A meteorológiai intézetek naponként kiadott időjárási jelentéseiből megállapítható, hogy nemcsak nálunk, hanem egész Európában szokatlan téli időjárás volt az idén. Az idő általában száraz, jobbára derült és a hőmérséklet átlaga jóval fölötte van más évek téli átlagának. Ezt a jelenséget a levegő fölszálló vagy leszálló légáramlásának tulajdonítják és az illetékes tudományos körök igen sokat foglalkoznak most annak a kérdésnek az eldöntésével, hogy a mostani harcok nagy ágyúzásai következtében előálló légáramlás befolyással van-e az időjárásra és miben nyilvánul meg ez a hatás. A tapasztalás szerint az óceánról és az Északi-tenger környékéről télen nyomul a legtöbb depresszió Kelet- és Északkelet-Európába, úgyhogy a heves ágyúharcokból szigorú következtetést vonni a nyugati harcok területére nem nagyon lehet. A keleti és déli harcok színterén az ágyúzás hatását inkább lehetne megfigyelni, de a múlt hónapok állandóan enyhe és többnyire csapadékos időjárását Európában közvetlenül az északnyugati alacsony és a délkeleti magas légnyomás közötti tartós légáramlás következményének kell tekinteni, mert ezen légnyomás mellett Közép-Európában a déli vidék enyhe levegője áramlott, amellyel együtt jár az aránylag magas hőmérséklet. Egyes meteorológiai intézetek pontos „időjárási térképet” készítenek a háború minden napjáról, és a lehetőséghez képest tanulmányozzák azt, hogy az ágyúharc a fölszálló légáramlásra milyen mértékben gyakorol hatást. Ezt a hatást azonban csak a háború befejezése után lehet majd részletesen megvizsgálni, de már most megállapítható, hogy a heves ágyúharcoknak bizonyos befolyása mindenesetre van az időjárásra.