A Révay család a Monarchia egyik legnevesebb, legősibb nemesi családja volt. A középkorban horvátországi birtokokkal rendelkező família a 16. században a török hódítás következtében tette át székhelyét Észak-Magyarországra. Báró Révay Ferenc azonos nevű felmenője I. Ferdinánd hívévé szegődött a Szapolyai János elleni küzdelemben, aki ezt busásan megjutalmazta: előbb Turóc vármegye örökös főispánjává nevezte ki, majd királyi személynökké, vagyis az uralkodót bírói minőségében helyettesítő tisztségviselővé is megtette. Szolgálataival évszázadokra megalapozta családja vagyonát és befolyását, a családot 1560-ban bárói rangra emelték.
Révay Ferenc Xavérral kapcsolatban, aki 1835-ben látta meg a napvilágot, a lexikonok szűkszavúak. Nevén, címén, felmenőin és alapvető tisztségein túl – miszerint Turóc vármegye főispánja, illetve a főrendiház tagja – nemigen említenek semmit. A Magyar írók élete és munkái című kiadványsorozat is csak azért sorolta fel a számos, kiterjedtebb irodalmi munkássággal rendelkező Révay mellett, mert 1859-ben megjelentetett egy tudományos közleményt az Eszterházy családdal kapcsolatban az Új Magyar Múzeum című folyóiratban. Származásánál fogva a főrendiház tagja volt, hiszen annak 1886-os reformjáig az arisztokrácia automatikusan részt vehetett annak ülésein. Ezt követően pedig továbbra is „az örökös jogon tag” arisztokraták maradtak többségben, igaz, egy cenzus beiktatásával. Immár csak a 3000 forintot az államkasszába adóként befizetők kerültek be automatikusan a testületbe – a többiek 50 főt választhattak maguk közül. Révay Ferenc Xavérnak azonban nem voltak anyagi gondjai – megvoltak Turóc megyei birtokai, amelyek 30000 holdnyi területet öleltek fel. Nyaranta egyemeletes villában élt az Andrássy úton, amelyet úgy terveztetett, hogy abban a családjának nem szánt helyet. Az 1885-ben elkészült villa egyetlen utcányira állt a mai Hősök terétől, ahol a Millenniumig az Ybl Miklós által tervezett ivókút, a Gloriette állt, a Bulyovszky utca sarkánál. Ezt az utcát ma Rippl-Rónai utcának hívják – a festő ekkor még élt és javában alkotott – ugyanakkor ott lakott Révayval szemben Bulyovszky Lilla színésznő, író és műfordító, akinek a karrierje nem Magyarországon, hanem Európa színpadain ért a csúcsra.
Révay Ferenc Xavér nem élt élénk társasági életet, mint az saját társadalmi osztályában megszokott volt, zárkózott, magányos ember volt, még rokonaival is alig érintkezett. Felesége, gyereke nem volt, nővére családját nem szívelte. Szolgálóival viszont egyáltalán nem szokványos, bensőséges, baráti viszonyt alakított ki. Ezzel együtt hatalmas bulvárszenzációként robbant a hír 1915 januárjában, hogy a leszármazottak nélkül elhunyt báró vagyona javát egykori komornyikjára, Reichl Jánosra hagyta, annak ellenére, hogy az már jó húsz éve nem is az ő szolgálatában állt, és korábban két birtokot is átíratott a nevére. A végrendelet alapján Reich milliomossá vált. Révay báró más szolgálóiról sem feledkezett meg: a számukra örökül hagyott 1000-2000 koronás életjáradék, illetve tízezer korona értékű vagyon gondtalan életet biztosított számukra. A család persze felháborodott, és annyi bizonyos, hogy Révay Ferenc Xavér unokahúgai az Andrássy úti villa visszaperlésével – legalábbis részben – sikerrel támadták meg a végrendeletet.

Készítette: Takács Róbert

Báró Révai Ferenc komornyikjára hagyott 12 milliót. = Az Est, 1915. január 13.
Báró Révai Ferenc végrendeletei. = Az Est, 1915. január 14.