Pesti Hírlap, 1914
Pesti Hírlap, 1914

Háborús kémia kezdőknek, avagy mire jó a salétrom?

A salétrom, vagy más néven kálium-nitrát a kálium egyik szervetlen vegyülete. Erős oxidáló tulajdonsága miatt a feketelőpor egyik alapvető összetevője. A feketelőpor (puskapor vagy füstös lőpor) szervetlen lőpor, szilárd anyagok: faszén, salétrom és kén keverékéből áll. A kén okozza a szén gyors elégését, melyhez a szükséges oxigént a salétrom szolgáltatja. A lőpor optimális összetételben közel 74% salétromot tartalmaz, így érthető, hogy miért volt szükség a folyamatos ellátás biztosítására.
Magyarországon főként a felvidéki bányavárosok rendezkedtek be salétrom gyártására, de a 17. századtól már Nagykőrösön, Kecskeméten és Cegléden is állítottak elő nagy mennyiségben salétromot, amit aztán a budai török lőporgyárba szállítottak. Egy évszázaddal később pedig már alig akadt olyan felvidéki vagy közép-magyarországi város, ahol ne termelték volna ezt a vegyületet. A salétromfőzést a kincstár irányította, az előállítást elsősorban falusi vagy mezővárosi emberekkel végeztették. A salétromfőzés megfelelő minőségű nyersanyag, a por gyűjtésével kezdődött. A talajba jutó szerves anyagok bomlása közben megfelelő baktériumok jelenlétében néhol nagy mennyiségű salétrom keletkezett, amit a talajban lévő nedvesség, csapadékvíz kioldott. A talaj hajszálcsövessége révén felszínre kerülő oldat elpárolgása után a felszínen kikristályosodtak (kivirágoztak) a salétromkristályok. Ezt összesöpörték, lekaparták, halmokba összetolták. A rendszeresen salétromgyűjtésre használt helyeket szérűnek, kertnek nevezték. Az így összegyűjtött salétromot lúgozással, többszöri felfőzéssel tisztították meg, a kész salétromot aztán a katonai igazgatás alatt működő ún. salétromházakhoz vitték.

Az első világháború idején az akkori legjelentősebb salétromforrás, Chile az antant blokádja miatt elérhetetlen volt a legnagyobb megrendelőnek számító Németország számára. Így voltaképpen „kényszerűségből” került sor más robbanóanyagok, utóbb harci gázok használatára a lövészárkokban. Mivel a salétrom jelentősége a háború(k) után jelentősen visszaesett, Chilében ma már csak elhagyott bányavárosokkal találkozhat az odalátogató.

A feketelőport a mai fegyverekben (a hagyományőrző fegyverek kivételével) már egyáltalán nem alkalmazzák.

Készítette: Kaba Eszter

 

A salétrom = Pesti Hírlap, 1914. december 7.

Miután a mai háború folytán igen nagy szükség van a lőszerek gyártásához szükséges salétromra és miután arra, hogy ezt a cikket külföldről hozassuk be, semmi kilátás nincs, a belügyminiszter legújabb kiadott körrendeletében arra hívja föl az alispánok és a polgármesterek figyelmét, hogy sürgősen állapítsák meg az országban található salétromkészlet mennyiségét, valamint azt is, hogy kinél milyen mennyiségben található. Ha a miniszter utasítása következtében a jelentések beérkeznek, a hadvezetőség a salétromra a hadiszolgáltatásról szóló törvény alapján hamarosan ráteszi a kezét.