Biciklizni mindenki szeret. Vagy nem. Mindenesetre a mostani budapesti városvezetés nyilvánvalóan erre a mozgásformára igyekszik ösztönözni lakóit (és a turistákat) a MOL Bubi közbringahálózattal. Nem tisztünk elemezni a zöldre festett kerékpárok kihasználtságát (adatok híján ezt nem is tennénk), az azonban tény, hogy a népszerű közlekedési eszköz most éli (sokadik) reneszánszát. Hogy milyen volt kezdet és mit jelentett a kerékpár régen (mondjuk éppen 100 éve, vagy korábban)? Voálá:
A kerékpár – bicikli, velocipéd, vasparipa (kinek mi tetszik) – 1813-ban gördült be először Magyarországra, mikor herceg Odescalchi magával hozott londoni útjáról egy Drais-féle modellt. Ennek a mintájára Pozsonyban öt példányt készítettek a fakerekű, első kerék kormányzású, lábbal hajtható mintadarabból, ezekkel keltettek nagy feltűnést a budai vár sétányain kürtőkalapban „száguldozó” úriemberek. Mikor az ötletgazda Odescalchi Bécsbe költözött, a hobbinak is befellegzett. Hosszú évtizedek csöndje után 1878-ban tűnt fel a főváros utcáin Mr. Stiglitz, a lincolni velocipéd gyár főtisztviselője magas kerékpárja nyergében, majd megszégyenülten távozott – egyetlen példánynak sem sikerült gazdát találnia. Egy évvel később – talán a változó széljárásnak köszönhetően – Kosztovics László mérnöknek nagyobb szerencséje volt. Magas kerékpárja nyergében kisebb társasággal bebarangolta Pest környékét. Járműve csakhamar népszerű kirándulóeszköz lett, 1882-ben a 98 kerékpár tulajdonos pedig már sportegyesületbe tömörülve védte érdekeit (és a tekeréshez való jogát) a pesti rendőrséggel szemben. Az év végén (1882. december 29.) megalakult Budapesti Kerékpár Egylet egyik tagjának köszönhetjük „kerékpár” szavunkat is – a Magyar Tudományos Akadémia a következő év tavaszán megjelent szótárában szerepelt először ez az elnevezés, felváltva a korábban használt velocipéd és bycicle szavakat.
A kerékpárhasználat robbanásszerűen terjedt, 1885 nyarán már a városligeti fasor adott otthont a több mint ötezer nézőt vonzó kerékpáros körversenynek. A Stefánia út valóságos kerékpár korzóvá lett, és ugyanitt a technikai alapokat is elsajátíthatta a lelkes jelentkező. Az „úri sport” címke azonban végképp lekerült a kerékpározásról, mikor inasok és péklegények tűntek fel a vasparipa nyergében, sőt, nem átallották azt áruszállításra használni.
A kerékpározás élettani hatásairól a 19. század végén komoly disputa folyt: egészségügyi szempontból nem javasolták azt szív- és tüdőbajban szenvedőknek, ahogy a gyermekeknek sem 12-14 éves kor előtt – „a helyes fejlődés szempontjából… nem válik javukra”. A „tekerjünk, vagy ne tekerjünk” kérdése az első világháborúban hamar eldőlt. Mivel (1.) a kerékpáros gyorsabb, mint a gyalogos, (2.) olyan helyekre is eljut, ahova az autó nem, (3.) nem igényel az üzemeltetése állati erőt, (4.) kisebb „rakomány” elszállítására képes és csak a jármű sérülékenysége az egyetlen érv, ami a használata ellen szólt, ezért… hadicélokra is alkalmazható!
Németország 50 gyalogos hadosztályának mindegyikében volt egy kerékpáros század, de a Monarchia hadseregében is hoztak létre kerékpáros-zászlóaljat 1914 augusztusában. A katonai alkalmazás mellett a bicikli természetesen megmaradt a sport kedvelőinek is: 1915 nyarán már a második jótékony célú kerékpárversenyről számolt be a Pesti Hírlap sportrovata. Mai szemmel nézve a különlegességet talán nem is a sprinter számok, hanem a tervezett vízilabda mérkőzés (pólósok kontra kerékpárosok) szolgáltatta – erre manapság hiába várnánk.

Felhasznált irodalom:
Szepessy Géza: A Budapesti Kerékpár Egylet = Budapest, 1975. 8.sz.
A kerékpár = Vasárnapi Könyv. 1914. első félév, 12. füzet
Schilberszky Károly: A kerékpár a tudomány szolgálatában = Természettudományi Közlöny, 1896. 324.sz. 414–426.
A második jótékony célú kerékpárverseny = Pesti Hírlap, 1915. augusztus 8.

Készítette: Kaba Eszter

Pesti Hírlap, 1915. augusztus 8.
A második jótékony célú kerékpárverseny

Vasárnap délután 3 órai kezdéssel rendezi meg a Ferencvárosi Torna Club, a MÁV gépgyári sportkör és a Vándorkedv kerékpárkör második kerékpár- és motorversenyét a millenáris pályán, mely a nagy számban jelentkezett biztos indulókat tekintve, méltó folytatása lesz a szép sikerrel megindult meetingnek. A versenynap főeseménye Magyarország kerékpáros hadi bajnokságáért kiírt pontverseny folytatása lesz, amikor ismét találkozik Vass (MTK) és Pirity (FTC), e két kivételes képességű sprinter, akik az elmúlt vasárnap 5000 méteren rendkívül heves és izgató küzdelmet vívtak az első pontokért. Vass ekkor csak az utolsó pillanatban tudta a célnál egy gumiszélességgel megelőzni Pirityt s így jelenleg 4 pontja van ellenfele 3 pontjával szemben. (A harmadik 2 pontot, a negyedik egy pontot kapott.) Ennek a versenynek az érdekessége most vasárnap csak fokozódni fog, mert ez alkalommal a sprinterek speciális távján, 1000 méteren, fognak küzdeni. Vass rendkívül ambicionálja, hogy a hadibajnokság győzelme az ő nevéhez fűződjék, s az övé legyen a szövetségesek színeivel díszített gyönyörű vállszalag s ezért naponkint erős tréninget folytat, viszont Pirity is minden lehetőt elkövet, hogy mostani kitűnő formáját megtartsa s az egy pont hátrányát behozza. Előreláthatólag nagy érdeklődés fogja kísérni a 25 kilométeres motorvezetéses versenyt, melyet múlt vasárnap Tóth Gyula (MTK) imponáló stílusban nyert meg Henzsely ellen. Tóth Gyula jelenleg oly nagy formában van, hogy a rendező bizottságnak bejelentette, hogy most vasárnap rekordjavításra fog törekedni. Henzsely viszont – aki régi riválisa Tóthnak – motorhibának tudja be vereségét és revánsot készül venni legyőzőjén. Ez évben először fognak megjelenni a tandemgépek a pályán most vasárnap, s minthogy ezekre egyleteik csakis kipróbált versenyzőket ültetnek, akik maguk is féltékenyen vigyáznak rá, hogy megfelelő képességű párt kapjanak, ez a verseny mindenesetre izgató finist fog eredményezni. Érdekes lesz a motorverseny, mely számban szintén megszaporodtak az indulók. A térelőnyversenyben újra igen nagy a mezőny, 41 kerékpáros fog indulni. De épp úgy népes mezőnyre van kilátás a megnyitó-, kezdő-, selejtező-, akadály- és szenior-versenyben is. Újabb programszám lesz a tényleges katonák versenye, amelyben minden – egyenruhában és kerékpárral jelentkező tényleges katona részt vehet. A táv 1000 méter, nevezési díj nincs. Oly katonák, akik mint versenyzők más számban indulnak, ezen versenyben részt nem vehetnek. A négy első helyezett ott mindjárt a versenyszám lefutása után megkapja a hadi emlékérmeket.
Mindezeken felül a szünetben még 2×10 perces kerékpáros-póló is lesz, amelynek keretében az FTC jó hírű pólócsapatával a Világosság kerékpárkör versenyzői fognak mérkőzni. Utóbbiak erősen készülnek a küzdelemre, hogy kétségessé tegyék az FTC győzelmét. A versenyre katonák és klubtagok 60 filléres és a tribünökre érvényes sportjegyet kapnak. Páholyjegy 2 kor., tribünjegy 1 korona, állóhely 40 fillér. A jövedelemből a vak katonák alapját gyarapítják.